Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

257 5. szám. (Biztosítási végrehajtásnál haszonélvezet zár alá nem vehető.) Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrenajtás esetében a megkeresett telekkönyvi hatóság elrendelheti-e a zálogjog előjegyzésével kapcsolatban a haszonélvezetnek zár alá vételét? (A 3529/1897. P. számhoz.) Határozat: Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében a végrehajtás foganatosítása, a zálogjog előjegyzésén tul nem terjedhet. Indokok: Az 1881: LX. t.-cz. külön czim alatt (Második czim. Végrehajtás készpénzbeli követelés behajtására) intézkedik a kielégítési és külön czim alatt (Negyedik czim. Biztosítási intézkedések) a biztosítási végrehajtás foganatosításáról; azok a rendelkezések pedig, amelyek szerint a végrehajtás az ingatlanok haszonélvezetére, mint külön végrehajtási alapra annak zár alá vételével foganatosítható, a készpénzbeli követelés behajtására vonatkozó szabályok között a Második czim III. fejezetében foglaltatnak, mig a Negyedik czimnek a biztosítási végrehajtást tárgyazó I. fejezete e tekintetben semminemű rendelkezést nem tartalmaz, sőt abban a Második czim III. fejezetében foglalt 208—213. • §-okra utalás sem történik. A biztosítási végrehajtás foganatosítását tárgyazó szabályoknak a kielégítési végrehajtás foganatosítására vonatkozó szabályoktól való elkülönítéséből következik, hogy a törvényhozás a kielégítési végrehajtás foganatosításáról intézkedő azoknak a rendelkezéseknek az alkalmazását, amelyek szerint a végrehajtás az ingatlanok haszonélvezetére, mint külön végrehajtási alapra annak zár alá vételével foganatosítható, a biztosítási végrehajtás köréből kizárni szándékozott. A törvényhozásnak ezt a szándékát nyilvánvalóvá teszi a biztosítási végrehajtás foganatositását és a foganatosított biztosítási végrehajtás feloldását tárgyazó 230. és 231. §-ok.nak egyrészt a 208., 211. és 212. §-okkal, másrészt a zárlat eseteivel való egybevetése. Mig ugyanis a 208. §-nak a 211. §. esetében is megfelelően alkalmazandó intézkedése szerint a telekkönyvi hatóság a haszonélvezetnek zár alá vételét a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése után van hivatva elrendelni és a 212. §. csak annak a jelzálogos hitelezőnek engedi meg, hogy a végrehajtás alá vont haszonélvezet készpénzbeli jövedelmének bírói letétbe helyezését kérhesse, akinek végrehajtási zálogjoga van bekebelezve., addig a 230. és 231. §-ok szerint az ingatlanokra elrendelt biztosítási végrehajtás a zálogjog előjegyzése által foganatosittatik, az ingatlaonkra fogannatositott biztosítási végrehajtás feloldása pedig az előjegyzett zálogjognak hivatalból való kitörlésével eszközlendő. Amennyiben tehát a törvény az ingatlanokra nézve a biztosítási végrehajtás foganatositását kimerítő jogcselekmény gyaVajdafy: Teljes ülési döntvények. 17