Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

176 171. §-a harmadik bekezdésében megállapított végső időpontig, — a végrehajtató kéri s az árverés megtartását sem a netalán csatlakozó, sem a végrehajtást szenvedő nem kivánja — az árverés az utóajánlatot tevő beleegyezése nélkül is beszüntetendő. Indokok: A végrehajtási törvény 187. §-ának első bekezdése szerint utóajánlat esetében a telekkönyvi hatóság az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánítja s ujabb árverést rendel; ugyanezen §. második bekezdése értelmében pedig az ujabb árverés a megállapított szabályok szerint történik, azon külömbséggel, hogy az utólag beadott ajánlat az ajánlattevőre feltétlenül s akkor is kötelező, ha az árverésre meg nem jelent; és ha ennél magasabb igéret nem tétetett: az ingatlan általa megvettnek jelentetik ki. A törvény eme rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az utóajánlat beadása folytán az alapárverés hatályát veszti s az előbbi állapot állíttatik vissza; továbbá, hogy az uj árverés a végrehajtási törvényben az alapárverésre vonatkozóan megállapított szabályok szerint foganatosítandó a végrehajtási törvény 172. §-ának 2-ik és 171. §-ának első bekezdéseire való tekintettel, azzal az egyedüli eltéréssel, hogy az uj árverésen a kikiáltási árt az utóajánlatot tevő részéről kötelezően megajánlott összeg képezi, amelyet fokozatosan leszállítani nem lehet. Nyilvánvaló továbbá, hogy a végrehajtási törvény 187. §-a az utóajánlat hatályának szabályozásával a végrehajtató s a, végrehajtást szenvedőnek az árverés megtartására vonatkozó s az általános szabályokon alapuló jogait az utóajánlat folytán elrendelt uj árverés tekintetében nemcsak nem korlátozza, hanem azokat azáltal, hogy az uj árverést az általános szabályok szerint rendeli megtartani, nyilván fentartja. Az utóajánlattevőre nézve tehát ajánlata feltétlenül kötelező ugyan, ennek ellenében azonban részére a törvény csakis azt a jogot biztosítja, hogy azon esetben, ha az ujabb árverés tényleg foganatosittatik és az ő ajánlatánál magasabb árverési igéret nem tétetik: az ingatlan vevőjének ő tekintessék, nem jogosítja fel azonban a törvény arra, hogy az árverés foganatosítását abban az esetben is követelhesse, ha azok a feltételek, amelyeknek fennforgása mellett az alapárverés beszüntetése elrendelhető lett volna, bekövetkeztek. Nem igényelheti az utóajánlatot tevő a maga részére az ujabb árverés feltétlen megtartásához való jogot, első sorban azért: mert az 1881 : LX. t.-cz.-ben szabályozott végrehajtási eljárásnak egyedüli czélja az, hogy a végrehajtatok jogos igényei kielégítést nyerjenek, amely czél önmagától megszűnik, mihelyt akár a végrehajtást szenvedő önkéntes fizetése, akár más körülmény .közbenjötte folytán a kényszer-végrehajtás folytatása a végrehajtató szempontjából czéltalannak és feleslegesnek jelentkezik ;