Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
177 és mert különösen oly esetben, amidőn az árverés tárgyát képező ingatlan több jelzáloggal van terhelve s a végrehajtást szenvedő önkéntes fizetése folytán az ingatlan a jelzálogi terhek egy részétől mentesül, a többi jelzálogos hitelezők kielégítésére szolgáló alap gyarapszik és igy ily esetekben és feltétel alatt az árverés beszüntetése a jelzálogos hitelezők érdekét is előmozdítja. De nem igényelheti az utóajánlatot tevő e jogot, különösen azért nem, mert ilyet részére a végrehajtási törvénynek az utóajánlatra, mint kivételes intézményre vonatkozó s ez okból szoros magyarázatu szabályai nem biztosítanak. A 187. §. második bekezdése értelmében ugyanis, miként ez már fentebb előadatott, az utóajánlat folytán kitűzött uj árverés, az alapárverés megtartása tekintetében megállapított általános szabályok szerint történik. Az ujabb árverésre nézve is alkalmazandó tehát a 170. §-nak az a rendelkezése, mely szerint az árverés megkezdése előtt a kiküldött a kielégítendő összeget és járulékait felszámítja s az árverés foganatosítását csak abban az esetben kezdi meg, ha a felszámított követelést a végrehajtást szenvedő ki nem fizeti; és alkalmazandó a 171. §-a harmadik és negyedik bekezdéséből folyó az a további szabály is, miszerint a végrehajtató, ha az árverésnél jelen van, vagy ott képviseltetik, az árverés felfüggesztését, föltéve, hogy annak megtartásához az esetleges csatlakozó, vagy a végrehajtást szenvedő nem ragaszkodik, — mindaddig kívánhatja, amíg az árverelők valamelyike Ígéretet nem tett. ; J ! . M í I Nem oszthatja e részben a kir. Ítélőtábla azt a felfogást, hogy az utóajánlat árverési ígéretet képez, és hogy eszerint (az utóajánlat megtételével az árverés cselekménye árverési Ígéretig haladván) a 170. és 171. §§-okban a végrehajtást szenvedő s a végrehajtató részére biztosított — azonban az első árverési igéret megtételén túl nem gyakorolható, — felfüggesztési, illetve beszüntetési jog az utóajánlat esetén sem érvényesíthető; mert a 187. §. értelmében az utóajánlat következtében az első árverés hatályát veszti, következően az utóajánlat folytán megtartott árverés az alapárverés folytatásának nem, hanem a törvény világos szavai szerint uj árverésnek tekintendő, ily körülmények között pedig az utóajánlat az árverés tényleges foganatosítása alkalmával az árverelők részéről tett ígérettel egy szempont alá nem vonható. Végül nem illetheti meg az ingatlan feltétlen elárvereztetéséhez való jog az utóajánlattevőt még azért sem; mert az árverési cselekmény folyamán tett igéret sem állapit meg az árverelő részére minden esetben törvényes igényt a végrehajtás alatt álló ingatlan korlátlan elárverezéséhez, amennyiben a végrehajtási törvény 172. §-a második bekezdése értelmében abban az esetben, ha több jószágtestnek, vagy ugyanazon jószágtesthez tartozó külömböző birtokrészleteknek egy része az árverésen oly Vajdáfy: Teljes ülési döntvények. 12