Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

171 mint az ügyvédi megbízásra vonatkozó külön törvény az általános jogelvek és jogszabályoktól eltérően nem rendelkezik, első sorban felelős a perbeli eljárásban a tanuk és szakértők járandóságáért. .Emellett szól az az állandó birói gyakorlat is, hogy a megbízott ügyvéd által a perbeli eljárásban helyettesitett ügyvéd dijáért és kiadásáért a helyettesítő ügyvéd felelős. A megbízott ügyvédnek fentebb megjelölt felelősségét meg nem szünteti sem az 1868. évi LIV. t.-cz. 208. és 218. §-ainak, sem az 1893. évi XVIII. t.-cz. 83. §-ának a rendelkezése. Az első azért nem, mert az emiitett szakaszok nem a meghatalmazási viszonyból eredő jogok és kötelezettségekről, hanem aziránt rendelkeznek, hogy a két perbeli fél közül addig, mig a bíróság a perköltség viselése kezdésében határoz, ki előlegezze a tanuk és szakértők járandóságát; a második pedig azért nem, mert az említett 83. §. a bíróságot csak joggal ruházza fel, de nem teszi annak kötelességévé, hogy a perbeli felet a költség fedezésére szorítsa. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1900. évi május hó 14. napján tartott teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. Ítélőtáblának 1900. évi május hó 28-án tartott teljes ülése. — 743/1900. eln. sz. A jelen kir. Ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján 1900. évi június 15.-én tartott polgári teljes ülésében hozott és ugyanazon évi június 22-én hitelesített XI. számú döntvényével feltételesen m:g;rősiltetett, azaz kimondatott, hogy a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére a' b'rói ügyvit. szabályok 261. §-a esetének kivételével a fél ügyvéde is kötelezhető, amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rdts. 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll. IV. A kassai kir. Ítélőtábla döntvényei polg-ári ügyekben. 1. szám.' (Ingatlan árverési vevőjének birtokbahelyezése.) Meddig rendelhető el az 1881. évi LX. t.-cz. 180. §-a alapján az árverésen eladott ingatlan vevőjének birói kiküldött által való birtokba helyezése ? Határozat: Az 1881. évi LX. t.-cz. 180. §-a alapján csak akkor rendelhető el az á.rverésen eladott ingatlan vevőjének birói kiküldött által való birtokba helyezése, ha ezt a vevő a vételi bizonyítvány kézbesítésétől, illetve, amennyiben az árverési feltételek szerint a tényleges birtokbavétel joga későbbi időponthoz van kötve, ennek az időpontnak beálltától számítandó egy év alatt kéri. Indokok: A végrehajtási törvény 180. §-a ama rendelkezésének, hogy abban az esetben, ha az árverés napjától számítva 8 nap alatt előterjesztés nem adatik be, az árverési vevő kívánhatja, hogy a megvett ingatlan birtokába birói kiküldött által, a szükség esetére karhatalom alkalmazása mellett behelyeztessék, kétségtelen az az intentiója, hogy a bíróság kiküldöttjének közbejövetelével létrejött árverési vétel esetében a vevő ne legyen kénytelen birtoklási jogait per utján érvénye-