Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

170 tartozik, melyek alapján a m. kir. Curiának 11. sz. polgári döntvénye szerint a perfeljegyzés ki van zárva. Minthogy tehát valamely telekkönyvi jog megtámadására a Csődtörvény III. fejezete értelmében indított kereset épen ugy, mint a törlési kereset a telekkönyvi bejegyzés érvényessége ellen irányul, épen ugy, mint a törlési kereset a telekkönyvbe feljegyezhető. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1900. évi márczius hó 26-án tartott teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. Ítélőtáblának 1900. évi április hó 9-én tartott teljes ülése. 9. szám. (Szakértői és tanudijak előlegezése.) A szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvéde, avagy a bizonyító fél maga kötelezendő-e? (Vonatkozással az 1029/900. polg. számú ügyben felmerült jogkérdésre, valamint a győri kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett 24. számú polgári határozatára s a budapesti kir. Ítélőtáblának 6. számú polgári döntvényére.) Határozat: A szakértők és tanuk járandóságainak előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-ában foglalt eset kivételével első sorban a bizonyító fél ügyvéde kötelezendő. Indokok: Általános jogszabály ugyan az, amint ez az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 62. §-ában is ki van fejezve, hogy a jogi képviselő cselekményéből eredő jog és kötelezettség arra a személyre hárul át, akinek nevében a cselekmény történt; de ezenkívül jogszabály az is, amint ez az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-a és az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. és 54. §-aiban szintén ki van fejezve, hogy a megbizó tartozik a megbízottnak mindazokat a kiadásokat megtéríteni, melyek a megbízás teljesítésével és végrehajtásával járnak s a megbízott ezek fedezésére a megbízótól aránylagos előleget is követelhet. Az utóbbi szabály keletkezése azon alapul, hogy a meghatalmazott azoknak a kiadásoknak és költségeknek megfizetését, melyek a megbízás végrehajtásával járnak, harmadik személyekkel szemben magától rendszerint el nem háríthatja, mert ha ezt megtehetné, a fentebb említett jogszabályra szükség nem volna. í í ! Mind az a költség, mely a per czélszerü vitelével egybe van kötve, milyen a tanuk és szakértők járandósága is, jogilag nem tekinthető másnak, mint oly költségnek, mely a megbízás teljesítése közben és czéljából állt elő. Amint tehát általában a meghatalmazott első sorban felelős a harmadik személyek irányában a megbízás teljesítésével és végrehajtásával felmerült minden költségért, ugy a per vitelével megbízott ügyvéd is, minthogy az 1874. évi XXXIV. t.-czikk