Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

167 a zálog-, mint mellékszerződés érvényességétől (osztr. polg. trvk. 1371., 1372. §-ai). Még kevésbé lehet a kölcsönügylet a telekkönyvi rendelet és az osztrák polgári törvénykönyv rendszerének szempontjából érvénytelen akkor, — ha a s.zerződő felek a kölcsönügylet főtárgyára nézve a telekkönyvi rendelet és az osztrák polgári törvénykönyv rendszeréhez alkalmazkodva, jelzálogszerződést is kötöttek és ezzel maguk kifejezték, hogy a kölcsön főtárgyára vonatkozó ügyletet elkülönítik a kamatra, mint járulékra vonatkozó szerződéstől és hogy az ingatlan birtokát és haszonvételét a hitelező nem tőkekövetelésének biztositására, hanem csak kamat fejében ennek biztositására kapja. Az, hogy a hitelező, — ha a kamat fejében átengedett ingatlan birtoklásától és haszonvételétől elesik, esetleg a kölcsönszerződés felbontását követelheti, — a bekeblezés esetleg előjegyzés megengedhetőségének kérdésére nézve döntő befolyást nem gyakorolhat. Mert az ügylet felbonthatóságának fogalma más, mint az ügylet érvénytelen voltának fogalma; — s a telekkönyvi rendelet 69. §-a csak a nyilván érvénytelen jogalapon nyugvó követelésekről kiállított, okiratokra tiltja bekeblezésnek vagy előjegyzésnek megtámadását, — de nem arra az esetre is, ha az okirat felbontható ügyletet foglal magában, — amelynél a felbontásra vonatkozó jognak igénybevétele végre is al szerződők akaratától és fellépésétől függ, — a fél sikeres támadásáig pedig a jogügylet hatályos és érvényes. Kelt Győrött, a kir. itélő-táblának 1899. évi február hó 4-ik napján tartott teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. itélő-táblának 1899. évi február hó 18-ik napján tartott teljes ülése. = 104/900. eln. sz. A jelen kir. ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13 .§-a alapján 1899. deczember 15-én tartott polgári teljes ülésében hazott és 1900. évi január 15-én hitelesített IX. számú döntvényével megváltoztattatott és kimondatott, hogy oly esetben, melyben az ados a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi és egyúttal kamat fejében az ingatlan haszonélvezetét engedi át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke erejéig való bekeblezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. 7. szám. (Hatáskör a végrehajtást halasztó hatály elbírálására.) Annak másodfokú elbírálása, hogy a kir. járásbíróságok, mint polgári bíróságok előtt indított valamely keresetnek, vagy valamely birói határozatnak a végrehajtásra van-e halasztó hatálya, a végrehajtási eljárásban másodbiróságot gyakorló kir. Ítélőtáblának, avagy a sommás per másodfokú elbírálására illetékes kir. törvényszéknek, mint felebbezési bíróságnak hatáskörébe tartozik-e? (Vonatkozással a 742/1899. polg. sz. ügyben felmerült jogkérdésre, valamint egyrészről a budapesti kir. Ítélőtáblának 4. számú, másrészről pedig a szegedi kir. Ítélőtáblának 13. számú és a kassal kir. Ítélőtáblának 4. számú ellentétes határozataira.)