Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

166 talva, ezek a kicsomózás költségéért szintén egyetemleg, vagy nem egyetemleg ..lesznek felelősek. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1898. évi április hó 18-án tartott teljes ülésében. Hitelesitette a győri kir. Ítélőtáblának 1898. évi május hó 9-én tartott teljes ülése. — Azonos döntés a budapesti Ítélőtábla 5. sz. p. d.-ben. i . I [''• r • í ) .: , 6. szám (Ingatlan haszonélvezetének lekötése kamat fejében.) Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsöntőkére nézve ennek jelzálogos biztosítását megengedi, — de egyúttal kamat fejében ingatlannak haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekeblezése, vagy előjegyzése elrendelhető-e? (Vonatkozással a pozsonyi kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett 10. számú polgári határozatára és a 2/1899. polg. kir. Ítélőtáblai szánu a.latt eldöntött ügyben felmerült jogkérdésre.) Határozat: Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsöntőkére nézve ennek jelzálogos biztosítását megengedi, de egyúttal kamat fejében ingatlannak haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekeblezése vagy előjegyzése elrendelhető. Indokok: Az ősiségi nyilt parancs 19. §-a jogérvényteleneknek nyilvánítja ugyan azokat a zálogszerződéseket, amelyekben az adós a hitelezőnek kamat fejében valamely ingatlannak haszonélvezetét engedi át. De nem 'nyilvánítja egyúttal jogérvénytelennek magát — az ilyen zálogszerződéssel kapcsolatos kölcsönügyletet. A jog szabályai szerint a kölcsönszerződés nemcsak a zálogszerződéstől különböző más ügylet, — hanem a kölcsönszerződés, mint főszerződés, — érvényességére és hatályosságára nézve független is a vele szemben mellékszerződést képező zálogszerződéstől; — az első érvényben fennállhat akkor is, ha a zálogszerződés érvénytelen — és csak a zálogszerződés az, amelynek érvényessége a főszerződés érvényességétől függ. Hogy az ősiségi nyiltparancsban a törvényhozó a «zálogszerződések» szót csak magára a mellékszerződésre szorítkozó értelemben akarta és akarhatta használni, — kitűnik az ősiségi nyiltparancs keletkezésének történetéből. Ez — mint bevezetése ki is fejezi — az osztrák polgári törvénykönyvet életbeléptető s előkészítő intézkedés jellegével bir, — s a régibb magyar jognak csak olyan jogintézményeit akarta megszüntetni, amelyek az osztrák polgári törvénykönyv rendszerével és jogintézményeivel ellentétben állanak. Meg kellett tehát szüntetni az osztrák polgári törvénykönyv jelzálogrendszerével való ellentétessége miatt a régibb magyar jogban kifejlődött azt a «zálogszerződést», amely szerint a hitelező a zálogul lekötött ingatlant, mint kézi zálogot, birtokba és haszonélvzetbe kapja; — de nem lehetett czélzata az, hogy a kölcsönszerződést érvénytelennek nyilvánítsa pusztán tilos zálogos szerződéssel való kapcsolata alapján, midőn maga az osztrák polgári törvénykönyv is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kölcsönszerződés jogérvényessége független