Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

163 a 600 frtos és 250 frtos követelésekre vonatkozó részét pedig felebbezési eljárás utján vizsgálja felül, s hogy azután a törvényszéki Ítélet ellen a felülvizsgálat a 250 frtos követelésre nézve a kir. Ítélőtáblához, — a 600 frtos követelésre nézve a m. kir. Curiához menjen. A fentebb kifejtett álláspont ellen felhozható az az érv, hogy ha a viszonkereset tárgyának értéke alapján a felülvizsgálat helyt foghat, esetleg még a m. kir. Curia is kénytelen lesz dönteni 50 frtot meg nem haladó értékű pertárgy felett, holott ily csekély keresettárgy mellett a törvény még a felebbezést sem engedi meg, mitsem bizonyít és mitsem czáfol. Mert ugyanaz az esély bekövetkezhetik ugy is, ha 600 frtot felérő keresettárgygyal 50 frtot meg nem haladó értékű viszonkereseti pertárgy áll szemben, vagy ha felperes keresetében több önálló, 50 írtnál, illetve 200 írtnál kisebb összegű követelést egyesit oly módon, hogy ezeknek főösszege 500 frtot meghaladjon. Ily esetekben sem fogja a m. kir. Curia kikerülni azt, hogy esetleg 50 írtnál kisebb értékű pertárgy felett is döntsön. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1897. évi márczius hó 8-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. Ítélőtáblának 1897. évi márczius hó 22-ik napján tartott polgári teljes ülése. = 731/897. eln. sz. A jelen kir. ítélőtábla döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján 1897. évi május 7-én tartott polgári teljes ülésében hozott és ugyanazon évi június 8-án hitelesített V. számú döntvénye által helybenhagyatott. 4. szám. (Utóajánlat ujabb árverés után.) Az árverési feltételek teljesítésében késedelmes árverési vevő veszélyére megtartott ujabb árverés (1881. évi LX. t.-cz. 185. §-a) után van-e az 1881. évi LX. t.-cz: 187: §^a értelmében utóajánlatnak helye? (Vonatkozással az 1951/97. sz. a. polgári ügyben felmerült jogkérdésre.) Határozat: Az. 1881. évi LX. t.-cz. 187. §-ában szabályozott utóajánlatnak az árverési feltételek teljesítésében késedelmes árverési vevő veszélyére megtartott ujabb árverés (1881. évi LX. t.-cz. 185. §-a) után is helye van. Indokok: A törvényhozót az utóajánlat intézményének létesítésére az a tapasztalat indította, hogy a bírói árveréseknél gyakran elegendő komoly venni szándékozó hiánya miatt, ingatlanok igen olcsó áron kelnek el, és sokan, kik az árverés eredményéről utólagosan értesülnek, hajlandók az ingatlanok valódi értékét inkább megközelítő magasabb ígéretet tenni. Az utóajánlat intézményének czélzata tehát az, hogy az árverések esetleg kedvezőtlen eredménye lehetőleg meg legyen n*