Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

164 javítható; ami ugy a jelzálogos hitelezőknek, mint a végrehaj­tást szenvedőnek érdekében áll. E czél elérésének szüksége egyaránt fenforoghat bárme­lyik, és igy az árverési vevő veszélyére az 1881. évi LX. t.-cz. 185. §-a alapján elrendelt árverés esetében is. A törvények magyarázatára nézve alkalmazandó annál a jogszabálynál fogva tehát, hogy: «ahol ugyanazonos a törvény­beli intézkedés czélzata, vagy alapja (ratiója) ott ugyanazonos­nak kell lenni a törvény rendelkezésének (dispositiójának) is» — azt, hogy az utóajánlat intézménye az 1881. évi LX. t.-cz. 185. §-a alapján elrendelt árverésre ki nem terjeszthető, csak ugy lehetne megállapítani, ha a törvény e részben megszorító intézkedést tartalmazna. Ily megszorító intézkedés azonban az 1881 : LX. t.-czikkben nincs, sőt ellenkezőleg abból, hogy az utóajánlat intéz­ményét meghonosító és szabályozó 187. §. a vevő veszélyére el­rendelendő árverésről intézkedő 185. és 186. §§-ok után van a törvény rendszerében elhelyezve és a 187. §. utolsó bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy az utóajánlat megengedhetősége csakis arra az esetre van kizárva, ha az utóajánlat alapján meg­tartott árverés után tennének utóajánlatot: arra kell következ­tetni, hogy a törvényhozó épen annak adott kifejezést, hogy a 187. §. a 185. és 186. §§-okra is kiterjesztően alkalmazandó. Az utóajánlat megengedése különben az árverési feltételek teljesitésében késedelmes vevőre nézve is csak előnyös, amennyi­ben ez, az utóajánlat folytán elért nagyobb vételár tekintetbe vételével, kisebb különbözetet tartozik a 186. §. értelmében meg­téríteni, esetleg ez a megtérítési kötelezettsége teljesen meg­szűnik. ' Kelt Győrött, a győri kir. Ítélőtáblának 1897. október hó 30-án tartott polgári teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. ítélőtáblának 1897. évi novem­ber hó 29-ik napján tartott polgári teljes ülése. == 509/898. eln. sz. A jelen kir. Ítélőtáblai döntvényben foglalt határo­zat a Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján 1898. évi február 25-én tartott polgári teljes ülésében hozott és ugyanazon évi ápril hó 22-én hite­lesített VII. sz. döntvénye által helybenhagyatott. 5. szám. (Kicsomózási költségek.) A perköltségekben elmarasztalt peres fél kötelezendő-e arra, hogy ellenfelének az iratok kicsomózásával felmerült költségeit megtérítse ? (Vonatkozással a 661/1898. P. sz. a. polgári ügyben felme­rült jogkérdésre, — valamint a győri kir. Ítélőtábla 8. számú és a szegedi kir. ítélőtábla 14. számú ellentétes határozataira.) Határozat: A perköltségben elmarasztalt fél az ellenfél­nek a kicsomózással járó költségét — ha a kicsomózás sikerrel kéretett, — megtéríteni tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents