Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

6 Határozat: Ha a másodbiróság azon esetek valamelyikében bünteti pénzbirsággal az elsőbiróság végzése ellen felfolyamodót, melyekben az 1881: LIX. t.-cz. 59. §-a felfolyamodást enged: ilyenkor a kiszabott pénzbirságra nézve is van felfolyamodásnak helye a harmadbirósághoz; és az oly felfolyamodást a kir. Curia elfogadja akkor is, ha az csupán a birság s nem egyszersmind a másodbirósági végzés érdeme ellen is van intézve. Ellenben az 1881: LIX. t.-cz. 60. §-a alapján kiszabott pénzbirságra nézve sincs további felfolyamodásnak helye oly másodbirósági végzések ellen, melyek azon törvény 59. §-ában elősorolva nincsenek. Indokok: A másodbiróságilag kiszabott pénzbírság ellen intézett felfolyamodás azon kérdés elbírálására hivja fel a harmadbiróságot* hogy vájjon helyesen büntette-e a másodbiróság birsággal az elsőbiróság végzése ellen felfolyamodót? De ennek eldöntése természetszerűen feltételezi azt, hogy a harmadbiróság törvény szerint hivatott legyen felülvizsgálni magát az ügyet is, amelyben az alaptalannak nyilvánított felfolyamodás használtatott. £Ebből következik, hogy azon esetekben, amelyekben az 1881: LIX. 't.-cz. 59. §-a a másodbiróság végzése ellen a további felfolyamodást, tehát a harmadbirósági felülvizsgálatot is kizárja; vagyis, hogy akkor, ha a fmásodbiróság egy oly végzéssel szabott ki pénzbírságot, amely ellen a fentebbi szakasz további felfolyamodást nem enged, a harmadbirósághoz felfolyamodással élni nem lehet. És hogy az 1881: LIX. t.-czikk nem akart minden esetben felfolyamodást engedni a másodbiróságilag kiszabott pénzbírság miatt: ez kitetszik az 54., 57. s 59. §§-ok egybevetéséből. Az 54. és 57. §§-ok ugyanis az elsőbiróság által kirótt pénzbírság miatt megengedik a felfolyamodást az elsőbiróság oly végzései ellen is, amelyek ellen külömben az 52. §. szerint nincs felfolyamodásnak helye, de már az 59. §., mely a másodbirósági végzések elleni felfolyamodás eseteit taxatíve sorolja elő, a pénzbírságot egy szóval sem említi. Nem korlátozható azonban a birsággal sújtott fél abban, hogy törvény -szerint megengedett felfolyamodását csupán csak a neheztelt pénzbirságra szoríthassa. Mert ezt tőle megtagadni annyi volna, mint sok esetben kényszeritni őt arra, hogy az ügy érdemében is éljen felfolyamodással akkor, midőn abban megnyugodott, s midőn a felebbviteli bíróság perekben is gyakran van hivatva mellékkötelezettségek, például a perköltség kérdését elbírálni, a per nem felebbezett érdemének érintetlenül hagyása mellett. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1883. évi február 26-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 17-én tartott teljes ülésében. = L. 10., 22., 23., 49., II. és V. p. d.-eket.