Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

7 7. szám. (Perújítás zálogváltási ügyekben.) Megujithatja-e a zálog-, illetőleg érdemdijazási javak visz­szaváltása iránt inditott pert az alapperbeli pervesztes felperes az ősiségi nyiltparancs 22. és 23. §§-ban (az erdélyi részeket, Kö­zép-Szolnok-, Kraszna-, Zarándmegyéket és Kővárvidéket illető ősiségi nyiltparancs 21—25. §§-ban) meghatározott zárhatáridők letelte után is? (3554/1882 P. számhoz.) Határozat: Az 1852. évi november 29-iki, ugy az 1853. évi május 22-iki ősiségi nyiltparancsok rendelése szerint inditott és folytatott, felperes elutasításával jogérvényesen befejezett zálogváltási perekben az ott jelölt zárhatáridők letelte után per­ujitási keresetnek többé helye nincsen. Indokok: Miután már az ősiség eltörléséről szóló 1848. évi XV. t.-czikk felfüggesztette mindazon perek folyamatát, me­lyek az ősiségi .viszonyokból vették eredetüket, utóbb az ideig­lenes törvénykezési szabályok által érvényben tartott ősiségi nyilt parancsok világos intézkedései szerint végképen elenyészettnek nyilváníttatott a zálogváltási jog maga, ha az ott jelölt határidők alatt foganatba nem vétetett. Annyival inkább elenyészettnek tekintendő ezen visszavál­tási jog azon esetben, ha felperes keresetével már jogérvényesen elutasittatott; mert az érintett, törvény erejével biró rendelkezés­nek más értelem nem tulaj donitható, mint az, hogy a jelzett zárhatáridők eltelte után egyáltalában semmi oly kereset nem érvényesíthető, melynek tárgya zálogba adott, vagy érdemdijazási javaknak visszabocsátása; mert a hivatalból alkalmazandó ősiségi nyiltparancsokban megállapított zárhatáridők meg nem szakit­hatók és meg nem hosszabbithatók; mert továbbá a zálogváltási jognak fenn nem állása az ily esetekben már ítélt dologgá is vált, és végre azért is, mert a polgári törvénykezési rendtartás­nak a perujitás jogát szabályozó intézkedései nem alkalmazhatók olyan ügyekre, melyek nem az általános magánjogi elévülés elvei, hanem különös törvényes rendelkezések alá esnek. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1883. évi márczius 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi ápril 9-én tartott teljes ülésben. ! ; t= A perújításra vonatkoznak a 15. és 27. p. d-ek. A zálogváltási időről szól a 13. p. d., a zálogváltási jog feljegyzésének törléséről pedig a 36. p. d. 8. szám. (Szolgabíró és esküdttársa előtt alkotott végrendelet.) Az 1715. évi 27. törv.-czikk rendelkezése mellett elfogad­ható és figyelembe vehető-e oly szokás és gyakorlat kifejlődése, mely szerint alispán, illetőleg szolgabíró és esküdt-társa előtt alkotott végrendeletek, habár az érintett tisztviselők megyei köz-

Next

/
Thumbnails
Contents