Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

5 Határozat: Kincstári hivatalnok ellen fegyelmi uton hozott, kártérítésben marasztaló határozat nem menti fel a kincstárt attól, hogy az illető hivatalnok ellen általa indított polgári perben a vétség által okozott kárt és a kár összegét külön bizonyítsa. • Indokok: A fegyelmi eljárás utján hozott határozatok magánjogi hatályának megállapítására a polgári biró van hivatva és mindazon törvények, melyekben fegyelmi eljárás szabályozva van, kivéve a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII. t.-czikket, aképen rendelkeznek, hogy a fegyelmi bíróságok csak a fegyelmi vétség felett vannak hivatva ítélni, ellenben a kártérítés kérdése a polgári, esetleg a büntető perutra éjs a rendes bírósághoz tartozik. Az idézett 1871: VIII. t.-czikk is ezen általános elv alól csupán annyiban állapit meg kivételt, amennyiben feljogosítja a fegyelmi bíróságot a kereshetőségnek, vagyis annak kimondására, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás által kár okoztatott, mely törvényes perorvoslattal elhárítható nem volt, — de a megtérítendő összeg meghatározására a bírósági fegyelmi bíróság sem terjeszkedhetik ki. Nem létezvén a kincstári hivatalnokok elleni fegyelmi eljárást szabályozó külön törvény, azokra a fent említett általános elvet kell alkalmazni. Ennélfogva az illetékes fegyelmi hatóság által hozott jogerejü marasztaló határozat teljesen bizonyítja ugyan azt, hogy a kincstári hivatalnok fegyelmi vétséget, azaz oly cselekményt vagy mulasztást követett el, mely által hivatali kötelességét vét>kesén megszegte, azonban nem bizonyítja azt, ha vájjon ezen cselekmény vagy mulasztás által okoztatott-e és minő kár? Ebből következik, hogy a kincstár, ha fegyelmi vétség miatt elmarasztalt hivatalnoka ellen a polgári bíróság előtt kártérítés iránt keresetet indít, a fegyelmi határozaton kívül, melylyel csak a kötelességszegés bizonyittatik, a károsításra és a kár összegére nézve külön bizonyítékot szolgáltatni tartozik, magától értetvén, hogy oly bizonyítékokat is használhat, melyek netalán már a fegyelmi eljárásban felmerültek, a bíróságra tartozván valamennyi bizonyítékot a fennálló jogszabályokhoz képest mérlegelni. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1883. évi február 26-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 17-én tartott teljes ülésében. 6. szám. (Pénzbírságot megállapító másodbirósági végzés elleni felfolyamod ás.) Oly másodbirósági végzés ellen, melylyel az elsőbirósági végzés ellen merőben alaptalanul felfolyamodóra az 1881: LIX. t.-czikk 60. §-a alapján pénzbírság szabatott ki, van-e s mennyiben további felfolyamodásnak helye? (9045/1882 P. számhoz.)