Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

146 ják, mert az eredetileg érvénytelen jogügylet is érvényessé válik s az arról készített magánokirat is bizonyitó erőt nyer abban az időpontban, amelyben eme Jogügylet és magánokirat az annak érvényességéhez, illetve bizonyitó erejéhez megkívántató törvényes kellékekkel felruháztatik s az érvényességnek és bizonyitó erőnek eme hiányzó feltételei pótoltatnak. Kelt Debreczenben, a kir. Ítélőtáblának 1898. évi május hó 17-én tartott polgári teljes üléséből. Hitelesíttetett a kir. ítélőtáblának 1893. évi június hó 3-ik napján tartott (polgári) teljes ülésében. 4. szám. (Felfolyamodás sommás eljárásban.) Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítéletei ellen felülvizsgálatnak helye nincs (1893. XVIII. t.-cz. 181., 182. §-ai) a felebbezési bíróság által hozott végzés ellen van e folyamodásnak helye? (1896. évi H. 2. és H. 3. számokhoz.) Határozat: A felebbezési bíróság végzései ellen felfolyamodásnak van helye azokban a sommás eljárásra tartozó perekben is, a melyekben a felebbezési bíróság ítéletei ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokok: A sommás eljárásra utalt peres ügyekben alkalmazható felfolyamodásokra vonatkozólag az 1893. XVIII. t.-cz. 214. §-a tüzetesen intézkedik és pedig a kir. törvényszékeknek a felebbezési eljárás során hozott végzései ellen irányuló felfolyamodásokra nézve akként, hogy amennyiben maga a törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz, azok a szabályok alkalmazandók, amelyeket az 1881. LIX. t.-cz. 52, 54, 56—58. §§-ai a sommás perekben hozott elsőbirósági végzések ellen érvényesített felfolyamodásra megállapítanak. A 214. § második bekezdésében kifejezett emez általános érvényű jogszabály alá nem eső kivételeket azonban az idézett törvényszakasz negyedik bekezdése hasonlókép tüzetesen határozza meg akkor, amikor kifejezetten megállapítja azt, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a kir. járásbíróság ítélete ellen a törvény 126. §-a szerint felebbezésnek nincs helye, a kir. törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak a végzését sem lehet felfolyamodással megtámadni. Maga a 214. § szerkezete az abba beillesztett törvénykezési tételek szövege és elhelyezése mutatja azt, hogy a második bekezdésben foglalt általános érvényű rendelkezés alól a törvény csak a negyedik bekezdés megjelölt eseteiben állapit meg kivételt, illetve, hogy a második bekezdésben kifejezett megszorító fentartás kizárólag csak a 4-ik bekezdésben jelölt esetekre vonatkozik, hogy tehát a második bekezdésben kifejezett általános rendelkezés a negyedik bekezdésben jelölt kivételeken kivül egyéb megszorítással korlátozva nincs. A törvényszakasz szerkezetének összeállításából és szövegéből folyó ezt az értelmezést támogatja az is, hogy az 1893 : XVIII. t.-cz. a sommás eljárásra utalt peres ügyekben érvényesíthető perorvoslatokról tüzetesen rendelkezvén, általános elvként állapítja meg azt is, hogy a felülvizsgálati hatóság határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs. A jelölt törvény 126. §-a ugyanis (az 1. § 2. és 3. pontjaiban emiitett perek kivételével) kizárja !ugyaft a felebbezést azokban a perekben, amelyek tárgyának az értéke járulékok nélkül 50 forintot meg