Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

140 vételére előirt eljárás is a perindítás következtében állott elő, amiből következik, hogy az ezzel az eljárással felmerült költség a perbeli költséggel egy tekintet alá esik. Minthogy pedig ebből okszerűen az következik, hogy az iratoknak kiadásával felmerült költség is, — ha a kicsomózás sikerrel kéretett — a perköltségben elmarasztalt felet terheli s ez alól fel nem mentheti az a körülmény, hogy e költség magában a perben nem számíttatott fel, mert, mint ezt az 1893: XVIII. t.-cz. 108. §-a is igazolja, az Ítélethozatal után felmerült költségekben való elmarasztalás a perjog szabályaiba nem ütköközik, és igy a marasztalásnak nem feltétele az, hogy ez a költség már a perben felszámittatott légyen: minthogy továbbá annak a felfogásnak a helyességét, hogy a pervesztes fél az iratok kivételével járó költséget is viselni tartozik, a curiai gyakorlat is támogatja, ettől való eltérésre pedig semmi indok sem forog fenn: ki kellett elvül mondani, hogy a perköltségben elmarasztalt peresfél kötelezendő arra, hogy ellenfelének az iratok kicsomózásával járó költségeit megtérítse, ha a kicsomózás sikerrel kéretett. Kelt. Budapesten, a királyi Ítélőtáblának 1898. évi november hó 8. napján tartott polgári teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1898. évi november hó 29-én tartott polgári teljes ülésben. *== Azonos a győri tábla 5. p. d'.-ével. 6. szám. (Szakértői és tanudijak előlegezése.) Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvédje is kötelezhető-e? Határozat: Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető. (A 6372/1899. polgári számhoz. Vonatkozással a budapesti kir. ítélőtáblának 6709/1899. polgári számú és a győri kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett 24. számú (lg. Közlöny VIII. évf. 42. lap.) határozatára. Indokok: A fennálló jogszabályok nem kötelezik ugyan kifejezetten az ügyvédet arra, hogy a tanuk és szakértők járandóságát előlegezze, azonban az ügyvédnek ez iránti kötelezettsége ugy a fenálló jogszabályokból, mint a megbízás teljesítése körüli tevékenységéből és főleg abból is következtethető, hogy a rendes perekben az ügyvédi képviselet kötelező. Az 1873. évi IX. t.-cz. 7. §-a értelmében ugyanis a meghatalmazott ügyvéd közvetlenül felelős azért a bélyegköltségért, mely az általa képviselt fél terhére a per folyamán felmerül. Kétségtelen, hogy a bélyegkiadás a megbízás ellátásával együtt járó költség. Ha tehát a bélyegköltségért a megbízott ügyvéd felelősséggel tartozik, nincs elfogadható ok arra, hogy ez az elv a tanuk és szakértők járandóságára, mint szintén a megbízás ellátásával együttjáró költségre ne alkalmaztassák.