Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

139 lejárt követelésre nézve adósának ingó vagyonára vezetett biztosítási végrehajtás utján biztosítékot szerezzen, holott, ha adósának ingatlan vagyona volna, arra telekkönyvi előjegyzést nyerhetne; amiből egyszersmind azon félszegség következnék, hogy az ingatlannal bíró adós hátrányosabb helyzetben lenne, mint az az adós, akinek csupán ingó vagyona van. Kelt Budapesten, a kir. Ítélőtábla polgári szakosztályainak 1897. október hó 12. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1897. évi október hó 28. napján tartott teljes ülésben. 5. szám. (Kicsomozási költségek.) A perköltségekben elmarasztalt peres fél kötelezendő-e, hogy ellenfelének az iratok kicsomózásával járó költségeit megtérítse, ha a kicsomózás sikerrel kéretett? (Vonatkozással a 3999/p. 1898. sz. polgári ügyben felmerült jogkérdésre, valamint a győri kir. Ítélőtáblának 5. számú polgári döntvényére.) Határozat: A perköltségben elmarasztalt peres fél kötelezendő arra, hogy ellenfelének az iratok kicsomózásával járó költségeit megtérítse. Indokok: Az 1891. évi augusztus hó 19-én 4291/1. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel hatályba léptetett birói ügyviteli szabályoknak a rendes perekben most is érvényes 246. §-a, valamint az 1897. évi deczember hó 30-án 73.465/1. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel a királyi járásbíróságok ügyvitele tárgyában hatályba léptetett szabályoknak azzal e részben egybehangzó 82. §-a szerint a per befejezése után bármelyik félnek joga van az általa beadott iratok visszaadását kérni. Az iratok visszaadása azonban csakis kérelem következtében a bíróság által elrendelendő tárgyalás utján eszközöltetvén, kétségtelen: hogy az iratok visszavétele — kicsomózás — a feleknek költséget okoz. A polgári peres eljárás az iratok kivételével felmerülő költségeknek melyik fél által viseléséről, külön ugyan nem intézkedik, a polgári peres eljárásra vonatkozó törvényeink azonban szabályként fogadják el, hogy a perbeli eljárással felmerült költséget az alperes fél tartozik viselni, aki az eljárásra okot szolgáltatott; ehez képest annak a kérdésnek eldöntése, hogy az iratok kiadása czéljából szükséges eljárással felmerült költséget melyik peres fél viselje, elválaszthatatlan kapcsolatban van annak a kérdésnek megbirálásával, hogy erre az eljárásra is melyik peres fél szolgáltatott okot. A perbeli iratok becsatolását a vitás jog elbírálása tevén szükségessé és így azoknak beadása a perindításnak szükségszerű folyománya levén: nem szenvedhet, kéltséget, hogy az iratok ki-