Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

114 Az 1881 :LX. t.-cz. 223. §-a és vele kapcsolatosan a 224. §. is oly készpénzbeli követelésről rendelkezik, mely a keresetnek önállóan képezi tárgyát. Amikor tehát a kereset főtárgyát ingatlan tulajdona vagy birtoka képezi, ha esetleg azzal kapcsolatban az elvont haszon is követeltetik, ezen haszon készpénzbeli egyenértéke nem eshetik az idézett LX. t.-cz. 223. és 224. §§-aiban emiitett készpénzbeli követelések fogalma alá, mivel az ily elvont haszon csak járulékos természetű, a pernek jellegét pedig a kereset önálló főtárgya határozza meg. De továbbá, amidőn a törvény az 1881 : LX. t.-cz. 237. §-ának b) pontja szerint az ingatlanok biztosításának módját a zárlat alkalmazásával szabályozván, nem intézkedett arról, hogy az esetleges elvont haszon pénzbeli egyenértéke mi módon biztosittassék, jóllehet egyébként a biztosítás minden neme és módjáról a felmerülhető körülmények szerint kimerítő és részletes szabályokat állapított meg, ebből a körülményből azt kell követe keztetni, hogy az ily járulék-természetű pénzbeli követelések külön biztosításáról, amennyiben lejártak, azért nem rendelkezett, mert azt megengedni nem czélozta, a lejárandó haszonvételekre nézve pedig a zárgondnoki kezelés amúgy is elegendő biztosítást nyújt. A törvény ebbeli czélzatát megerősíti az a körülmény is, hogy az ingatlan iránti perek túlnyomó nagy számánál, amint az az évi ügyforgalomból tudva van, az elvont haszon czimén követelhető összeg arányban sem állana a biztosítási végrehajtással járó költségekkel. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1896. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1897. évi január hó 5-én tartott teljes ülésben. •= Biztosítási végrehajtásra vonatkozik a XII. p.-d. V. szám. (Viszonkereset összege, mint felülvizsgálati értékhatár.) Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 200 forintot meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 200 forintot meghalad, felülvizsgálatnak a S. E. 180. §. a) pontja értelmében van-e helye? (Vonatkozással egyrészről a kassai kir. ítélőtábla 6. számú, másrészről a győri kir. ítélőtáblának 3. sz. ellentétes polgári teljesülési döntvényeire.) Határozat: Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 200 forintot meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 200 forintot meghalad, a S. E. 180. §. a) pontja értelmében felülvizsgálatnak helye van. Indokok: A S. E. törvény a felebbviteli jogorvoslat rend-