Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

Í06 rendelet kifejezetten csak a 74., 75., és 78. §§-ok eseteiben enged meg, és habár azokat általában világosan nem tiltja, kétségtelen, hogy halmozottságuk ellenkezik a nyilvánkönyvek rendeltetésével, melyekben a tájékozódást megnehezítik, nem is^ tekintve, hogy korlátlan megengedésük könnyen megtévesztések és káros üzelmeknek nyitna utat; kivételes esetekre pedig kielégítő szabályok fel nem állíthatók. A telekkönyvi rendelet 131. §-ának rendelkezése az ellenkező felfogást nem támogatja, mert az a feltételes jogokra vonatkozó zálogjogok megengedhetőségének kérdésével mi összefüggésben sem áll, hanem csak azt az önként érthető szabályt fejezi ki, hogy ha valamely jog szerzése vagy megszűnte feltételtől, fentartástól vagy időponttól függ, az a bejegyzésben világosan kitüntetendő, mely esetek közé az elidegenítési és terhelési tilalom is tartozik, ezen esetekben azonban, eltérően a fent idézett §§-ok rendelkezéseitol, a zálogjog megengedhetéséről nem tesz említést. Különben is az elidegenítési és terhelési tilalommal fennállásának idejéig az ingatlan forgalmon kívül van helyezve, — ameddig sem a korlátolt tulajdonosnak, sem annak, kinek érdekében kiköttetett, (várományos) nincs oly joga, mely forgalmi értéket képviselő zálogtárgyul szolgálhatna, mi a zálogjog érvényesülhetésének egyik alapfeltétele. Az elidegenitési és terhelési tilalom azonban, ha érvényesen lett is bejegyezve, nem akadályozza az ingatlan haszonélvezetére vonatkozó zálogjog bejegyzését, mert a telekkönyvi rendelet 130. §. b) pontja és a végrehajtási törvény 211. §-a értelmében az ingatlan haszonélvezete (jövedelme) külön is szolgálhat zálogjog tárgyául, és mert a tulajdonos az elidegenitési és terhelési tilalommal megkötött ingatlan hasznaival szabadon rendelkezhetik, azok tehát a hitelezők javára is lefoglalhatok, és mert végre az elidegenitési és terhelési tilalom csak mint a dolog állaga feletti rendelkezés korlátozása hatályos, mely tehát a haszonélvezetet nem érinti. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1902. évi november hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 22-én tartott teljes ülésben. = E döntvény folytán az 59. p. d. hatályát vesztette. 75. szám. (Ingatlan adásvétel utáni illeték kit terhel ?) Ingatlan adásvételét tárgyazó, jogügylet után kivetett illetéket, ha ez iránt a szerződésben megállapodás nincs, melyik szerződő fél tartozik viselni? (Az I. G. 271/1897. és 3755/1903. P. számokhoz.) Határozat: Az ingatlan adásvételét tárgyazó jogügylet után kivetett illetéket, ha ez iránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik viselni.