Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

10ö tozik azok közé a személyi jogok közé, melyek nyilvánkönyvi bejegyzés^ által absolut hatályúvá válhatnának; ez csak az elő- és visszavásárlási jog és a bérleti viszonyra nézve áll, kibővítve az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rész, 149. §-ában emiitett vétel esetével. Itt ugyanis azon általános jogszabály érvényesül, hogy valamint a törvény által megállapított dologi jogok köre magánakarat által ki nem bővíthető, ép oly kevéssé ruházhat fel az valamely kötelmi viszonyt absolut hatálylyal a tételes jog felhatalmazása nélkül. Még kevésbé kötheti meg a nyilvánkönyvi tulajdonos önmagát az elidegenitési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésével, már azért sem, mert senki önmagával jogviszonyba nem léphet. Az a felfogás, mely szerint a telekkönyvi tulajdonos elidegenitési és terhelési tilalom által a tulajdon feletti rendelkezési szabadságról dologi hatálylyal lemondhatna, a jogrend érdekében tűrhetetlen eredményekre vezetne. Az eddigiekből következik, hogy az elidegenitési és terhelési tilalom a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más, tehát dologi jogok oltalmára sem szolgálhat, milyenek a zálogjog, szolgalom, dologi terhek, bejegyzett bérlet, — melyek bármely tulajdonos ellenében önállóan az átruházás vagy terheléstől függetlenül érvényesíthetők. Minthogy pedig a telekkönyvi rendelet 63. §-a szerint ingatlan javakra csak azon jogok kebeleztethetnek be, vagy jegyeztethetnek elő, melyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok, vagy melyek a dologhozi joghoz tartoznak ugyan, de a telekkönyvi bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik; minthogy az elidegenitési és terhelési tilalom, midőn az nem a törvény által megengedett korlátolt tulajdont állapit meg, sem az egyik, sem a másik osztályba nem tartozik; minthogy az elidegenitési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésének czélja az, hogy annak harmadik személyekkel szemben is, (dologi) hatály biztosittassék; minthogy a jelen döntvényben foglalt eseteken kivül ily joghatály az elidegenitési és terhelési tilalomnak nem tulajdonitható : ezekből következik, hogy oly elidegenitési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti, s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan, a további telekkönyvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti. Az elidegenitési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben, további zálogjogok bejegyzésének, a tilalom kitörlése, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal nincs helye. Feltételes érvényű bejegyzéseket ugyanis a telekkönyvi