Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

104 1. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be; mert a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megállapításával létesülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. A tulajdonjogot az uj tulajdonos csak az elidegenítési és terhelési tilalommal korlátoltan szerzi meg, mely az átruházásnak, mint dologi szerződésnek, ez esetben lényeges alkateleme. 2. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom harmadik személynek vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását czélozza. Mert mind az általános jogelvek, mind tételes jogszabályaink a tulajdonjog fogalmi teljességének csorbítását, tehát a tulajdonjog korlátozását, csak a közjó, — avagy egyeseknek oly szorosan megjelölt jogaik megóvása szempontjából ismerik el hatályosnak, melyek a tulaj dontárgyra közvetlenül irányulnak, — jura in re aliena. — Az elidegenítést és terhelést tiltó korlátozásra nézve pedig ezen szabálytól eltérés annál kevésbé volna indokolható, mert az egyéni akaratnak magában nincs az az ereje, hogy a tételes jog engedélye nélkül valamely dolognak elidegenithetlenségét feltétlenül megállapítsa, és azt egyik lényeges közgazdászati rendeltetése ellenére a forgalomból kizárja. A kötelmi jognak a szerződés szabadságára vonatkozó elvei a dologi jog terén feltétlen érvénynyel nem birnak; és általános elidegenítési és terhelési tilalom által jogügyletileg korlátozott tulajdonjogot a tételes jog sem ismer. Különben is, midőn az elidegenítési tilalom nem harmadik személy jogának oltalmára szolgál, senkinek sem áll érdekében a tilalom ellenes cselekményt megtámadni. Valamint az általános (feltétlen) elidegenitési és terhelési tilalom kikötése az ingatlanok átruházásánál harmadik személyekkel szemben hatálytalan, és nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyer dologi minőséget, annál kevésbé korlátozhatja a nyilvánkönyvi tulajdonos önrendelkezési jogát saját ingatlanára nézve elidegenitési és terhelési tilalom nyilvánkönyvi bejegyzésének engedélyezésével, harmadik személyekkel szemben érvényes, vagyis absolut hatálylyal. Az elidegenitési és terhelési tilalom ugyanis jogi természeténél fogva kötelmi viszonyt állapit meg a szerződő felek közt, amelyből származó jogok nyilvánkönyvi bejegyzés által semi Nyernek dologi jelleget, ha csak ezzel a törvény azokat kifejezetten fel nem ruházza; ez az eset azonban az elidegenitési és terhelési tilalomnál fenn nem forog. E tekintetben hazánkban az osztrák polgári törvénykönyv szabványai irányadók, minthogy az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rész, 156. §-a annak mindazon határozatait, melyek a telekkönyvi rendeletekkel összefüggésben állanak, és amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyésztésére alapul szolgálnak,- az országgyűlés intézkedéséig hatályukban fentartotta, az elidegenitési és terhelési tilalom azonban az osztrák polgári törvénykönyvben nem tar-