Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

102 tekintetében csakis a megegyezés, vagy ennek létre nem jötte esetében a birói ut marad fenn. A szomszédbirtokosoknak ezt a jogát az a körülmény, hogy az építkezés felsőbb hatóság által jóváhagyott terv alapján eszközöltetett, ki nem zárja, mert a jóváhagyás csak a teljes kártérítési kötelezettség fentartásának feltételével tekintendő megadottnak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1902. évi február hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 25-én tartott teljes ülésben. 74. szám. (Elidegenítési és terhelési tilalom.) Megváltoztatandó-e, vagy módositatandó-e, — s ha igen: — milyen irányban és mérvben, a m. kir. Curiának 59. polgár." számú döntvénye, mely a határozatot foglalja magában arra a kérdésre: foganatositható-e végrehajtás oly ingatlan állagára, melynek tulajdonosára elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve? A 2809/1902., 12122/1894., 12123/1894. és 1434/1901. P. számokhoz.) Határozat: Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kivül helyeztetik, annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg: Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési, vagy terhelési tilalom, illetőleg, amennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében benfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezen kivül, — és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezen kivül, helye van. Indokok: A kir. Curia 59. számú döntvényéhez a gyakorlatban ismételten téves értelmezés fűződött, mely annak czélzatával a helyes jogszolgáltatás szempontjából határozott ellentétben áll. Nehogy ezen döntvény téves értelmezése folytán elharapózott visszaélések és szabálytalanságok, melyeknek orvoslása számos esetben alig leküzdhető akadályokba ütközik, tovább terjedjenek, a kir. Curia, felmerült ellentétes határozatok alapján is, szükségesnek látta az idézett számú döntvény ujabb vizsgálat alá