Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
101 Határozat: Az a körülmény, hogy valamely vasúttársaság az engedélyezett vasutvonalat a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott terv alapján épiti ki, a szomszéd birtokosokat nem akadályozza abban, hogy a létesitett építmény által telkeik állagában vagy azok használata tekintetében okozott káraik megtérítését a vasúttársaság ellen bírói uton követelhessék. Indokok: Általános jogszabály, hogy tulajdonáról mindenki szabadon rendelkezik, s ebből következően mást a tulajdonára való mindennemű jogtalan befolyástól kizárni jogosítva van. Megszorítás csak annyiban áll fenn, hogy állami czélokból és azzal kapcsolatos közérdekből külön törvényben meghatározott esetekben a tulajdonos tulajdonát átengedni vagy annak használatában korlátozást tűrni tartozik. De a vonatkozó törvények — némely egyes esetben tett kivétellel — az átengedésre vagy a használatban korlátozás tűrésére a tulajdonost csak teljes kártalanítás feltételével kötelezik. A vasutak építése czéljából sem tesz e tekintetben! a törvény kivételt, és az elv alkalmazásánál külömbséget az sem állapit meg, ha vájjon a vasút az 1881 :XLI. t.-cz. 11. §-ban foglalt engedély alapján közúton, avagy az 1881 :XLI. t.-cz. alapján engedélyezett kisajátítás utján nyert területen vezettetik. Ennek a felfogásnak felel meg az 1868. ápril 20-án 4973. sz. a. az akkor fennállott közmunka és közlekedési minisztérium által kiadott s jelenleg is érvényben levő rendeletek 6. §-a és 10. §. b) pontja, melyekben határozottan ki van mondva, hogy a vasúti vállalatok a köz- vagy magántulajdonon a vaspálya építése által okozott minden kárt megtéríteni tartoznak. Az 1881 :XLI. t.-czikk 15. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a létesítendő vasút által a szomszéd birtokosok birtokainak használata, nem akadályozható, s a szükségen túl meg nem nem nehezíthető, és hogy a most jelzett czéloknak elérése végett az idézett szakasz többi részében a vállalkozóra több rendbeli kötelezettséget ró, szintén az következik, hogy a vasutat építő társaság a szomszédbirtokosoknak az okozott károkért felelősséggel tartozik. Mindezeknek figyelembevételével kérdés tárgya csak az lehet, hogy a szomszéd birtokosok kárköveteléseiket mi módon érvényesíthetik. Olyar. esetben, mely a jelen vitás kérdés felmerülésének alapjául szolgált; midőn a vasút az 1880 :XXXI. t.-cz. 11. §-ában foglalt engedélynél fogva közúton vezettetik, és így kisajátítási eljárás foganatba sem vétetik, a szomszéd birtokosok, ha a tervezett vasút a közúton oly átalakítást idéz elő, mely reájuk nézve vagyoni hátrányt okoz, a törvény nem szabván meg a kisajátításhoz hasonszerü eljárást, a tulajdonosok, nem is lehetnek abban a helyzetben, hogy a tervezet megállapítása iránti eljárásban érvényesíthessék kárköveteléseiket, reájuk nézve tehát, ha az építkezés hátrányosan hajtatik végre, á kártalanitás