Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
98 Határozat: Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni, s a haszonbérbe adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy a kamattartozását az 1883. évi XLVI. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875. évi XLVII. t,-cz, 8. §-ában megállapitott módon be nem jelentette, s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számitásba vétele nélkül vettetett ki. Indokok: Az általános jövedelmi pótadó tekintetében az 1883. évi XLVI. t.-cz. 13. §-a azt a kedvezményt nyújtja, hogy a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezéssel is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg még le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatának 10°/o-a, feltéve, hogy a tőkével kar mat is van bekebelezve, és hogy a kamattartozás bevallása az 1875. évi XLVII. t.-cz. 8. §-ban megállapitott módon az adókötelezett által az illetékes pénzügyi hatóságnál megtörténik. Midőn a törvény ilyen rendelkezése mellett a tulajdonos földbirtokát azzal a kikötéssel adja haszonbérbe, hogy az általános jövedelmi pótadót helyette a haszonbérlő tartozzék fizetni, kétségtelenül az a szerződő felek akarata, hogy a haszonbérbe adó egyrészről meneküljön az adókivetés körüli ellenőrzés és az adóbefizetés fáradságától és költségétől, másrészről, hogy határozott összegű tiszta haszonbérre tegyen szert, amelyre ne legyen befolyása az adókivetésnek esetleg évről-évre előfordulható az az eredménye, hogy az adóösszeg változás alá esik. Az tehát, hogy a kamattartozás a fennebb idézett szakasz értelmében az általános jövedelmi pótadó mérséklése czéljából bevallassék, nem a haszonbérbeadónak, aki az adófizetési kötelezettséget esetleg az adó leszállitásából származható minden előny fentartása nélkül háritotta a haszonbérlőre, hanem a kötelezettséget feltétlenül magára vállaló haszonbérlőnek áll érdekében. Következőleg, ha a haszonbérbe adó szerződésszerű kötelezettséget arra nézve nem vállalt, hogy abban az esetben, ha földbirtoka akár a haszonbérlet kezdetekor van kamatozó kölcsönnel íterhelve, akár a haszonbérlet tartama alatt terhelteik meg ily kölcsönnel, az 1875. évi XLVII. t.-cz. 8. §-a szerint való kamatteher bevallást a maga idejében megtegye, abból a körülményből, hogy a bevallást nem eszközölte, vele szemben a haszonbérlőnek megtérítés iránti joga nem támadhat, mivel az ily megtérítés iránti jog csak a haszonbérbe adó törvény- vagy szerződésből folyó kötelezettségének mulasztásából eredhetne. Mulasztásról azonban külön szerződési kikötés nélkül a haszonbérbeadó részéről szó sem lehet, mivel egyrészről a törvény az általános jövedelmi pótadó tekintetében a kedvezmény igénybevételét a tulajdonos tetszésére bizza; másrészről pedig a haszonbérleti szerződési jogviszony erre irányuló külön kikötés hiányában nem nyújt jogalapot arra, hogy a haszonbérbeadó tulajdo-