Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)
79 kös utóörökösödési jogának feljegyzése mellett telekkünyvileg az örökös nevére iratnak : ebben az esetben a hagyatékbani tulajdonjog a bizonytalan feltétel bekövetkeztével, az eredeti végrendelkező örökhagyó végrendelete alapján, és ennek halálával megnyílt örökösödési jogczimen ugyan, de az örökökösnek halála napjával száll az utóörökösre ; s az utóörökös nem az örökösödési jogczim megnyíltakor, hanem a hagyatékbani tulajdonjogának megnyíltakor tartozik az örökösödési illetéket fizetni, és pedig az eredeti örökhagyóhoz való rokonsági közelségnek megfelelő illetékfokozattal. 2. Illetékszabás szempontjából csak oly örökbefogadások vehetők figyelembe, melyek a törvényes eljárás rendes utján foganatosíttatnak, és melyek gyámhatósági, s illetve az illetékes hatósági okiratokkal igazoltatnak. 95. (462—85. p. b.) Oly hagyatéknál, melyeknél örökhagyó hagyatékára nézve végrendeletében akként intézkedik hogy törvényszerinti közvetlen örököse a hagyatékot csak ha. szonélvezi, s a hagyaték tulajdonjogát egy harmadik személyre hagyja : vagy pedig örökhagyó hagyatékára végrendeletében helyettesitett utóörököst rendel s igy a törvényszerinti közvetlen örökösének örökösödési jogát korlátolja és megszorítja: illetékszabás szempontjából, a megszorított örökösödési joggal biró törvényszerinti közvetlen örökös elhalálozása után a hagyatékra tulajdonjogot nyerő vagy helyettesitett utóörökösre nézve, az örökösödési jogczim nem a megszorított közvetlen örökös halálozásának napjával, hanem az eredeti örökhagyó elhalálozása napjával nyilik meg. Ebből kifolyólag, ha a hagyatékot képező ingatlanok későbbi birtokosai, megelőző birtokváltozás alapján illetékmérséklésre jogot igényelnek : a megelőző birtokváltozás időpontjául nem a megszorított jogú törvényszerinti közvetlen örökös halálozásának napja, hanem az eredeti örökhagyó elhalálozásának napja tekintetik. 96. (495—85. p. b.) Ha az anyakönyvvezető lelkész előtt a természetes apa kijelenti, hogy a keresztelt törvénytelen gyermek az ő természetes gyermeke, s ez a kijelentés a