Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

71 téki teherként: ha az elhunyt férj hagyatékában tényleg meg­van, vagy beigazoltatik, hogy az által saját czéljaira elköl­tetett. Indokok : E felebbezés elbírálásánál az illetékszabályok 78. §-ában foglalt határozmányokhoz képest, azvolt megvizsgálandó, vájjon be van-e igazolva az özvegynek ez állítólagos 9000 forint készpénzből álló hozományi követeléshez való igénye, vagy sem ? Hazai jogunk szerint (Döntvénytár XXI. f. 41. sz.) a készpénzből álló hozomány csak az esetben követelhető az özvegy, esetleg örökösei által vissza, ha a férj hagyatékában tényleg megvan, vagy az által saját czéljaira elköltetett. Néhai Menczer Ignácz hagyatékában — a leltár tanu­sága szerint — készpénz egyáltalán nem foglaltatván, a fen­forgó esetben csak az döntendő el, be van-e igazolva, hogy az állítólagos hozomány nevezett örökhagyó saját czéljaira elköltetett, p. o. vagyonába beruháztatott, vagy tartozása tör­lesztésére fordíttatott? Ezt a körülményt a pénzügyi közigazgatási bíróság be­igazolva nem találhatta, mert annak nemcsak a hagyatéki iratok között nincsen semmi nyoma, de maguk felebbezők sem állítják azt felebbezésükben és abban hivatkozott tanuk­kal csakis azt — a fentiek szerint nem mérvadó — körül­ményt kívánják igazolni: hogy az özvegy férje házához 9000 forint készpénz hozományt hozott és ezt sem képesek — saját beismerésük szerint — okirattal bizonyítani. Végül az a körülmény, hogy az 1885. évi 5056. számú átadó végzésben a leltárban felsorolt összes terhek, tehát a szóban forgó hozományi követelés is fel van említve, szin­tén nem szolgálhat okul arra, hogy az igazolt adósságnak tekintessék, miután néhai Menczer Ignácz hagyatékánál bírói beavatkozásnak helye nem lévén, az átadó végzésbe a leltár­ban felsorolt terhek egyszerűen átvétettek anélkül, hogy azok valódisága előbb hatóságilag megállapittatott volna. 87. (1519 — 90. p. b.) A hagyatéki illeték megszabásá­nál a hitbizomány felállításával járó költség hagyatéki teher­nek nem tekintetik. Mert: A hitbizomány-felállitási költség cziménlevonatniki­vánt összeg nem vonható le a cselekvő vagyonból, mert az nem terheli a hagyatéki tömeget, hanem az örököst, kinek köteles­ségévé tette örökhagyó a hitbizomány felállítását és mert ezek a költségek örökhagyó elhalálozása idejében még nem

Next

/
Thumbnails
Contents