Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

60 Az igazgatósági végzés nem felebbezett részét pedig az 1883. évi XLIII. törvényczikk 21. § a alapján érintetlenül hagyni kellett. 74. (163—99. k. b.) Oly nyilatkozat, melyben az özvegy haszonélvezeti jogának telekkönyi törlését megengedi, egymagában véve oly okiratnak nem tekinthető, a mely jogról való lemondást is tartalmaz s mint ilyentől az ajándékozási illeték nem követelhető. Indokok : A panaszló 3C00 frt tőke-, ennek a kérvény benyújtásáig lejárt 28 frt 60 kr. kamata és 200 frt esetleges perköltség erejéig a zálogjognak bejegyzése iránt benyújtott kérvényén 22 frt 40 kr. bejegyzési illetéket rótt le, a fenti összesen 3228 frt 60 kr., kikerekítve 3230 frt összeg utáni Vio°/o azonban 22 frt 61 krt tesz; s igy a panaszló a még hiányzó 21 kr. illeték megfizetésére törvényszerűen köteleztetett. Ellenben az özvegyi jogról való lemondástól előirt 68 frt 51 kr. illeték alól a panaszlót fel kellett menteni, mert a törlési nyilatkozat az özvegyi jogról való lemondást nem tartalmazza, a törlés megengedése egyúttal a jogról való lemondásnak nem tekinthető, mert a haszonélvezeti jog telekkönyvi biztositásának megszüntetése után is fennállhat, s igy sem magából a nyilatkozatból, sem körülményekből nem vélelmezhető, hogy a nyilatkozó özvegy a különben addig sem gyakorolt özvegyi jogról a nyilatkozat kiállítása alkalmával teljesen és visszteher nélkül lemondott volna. Miért is panaszlót az ajándékozási l'3°/o illeték alól felmenteni s ennek az illetéknek törlését elrendelni kellett. 75. (157—84. p. b.) Hagyatékoknál, midőn életben maradt özvegy nő követelése terheli az elhalt férj és apa hagyatékát, s erről a követeléséről az özvegy nő az egyenes ágon leszármazó örökösök, gyermekei javára lemond: ez esetben az özvegy nő követelése illetékszabás tekintetében — mint teher a hagyaték értékéből levonandó, s a gyermekekre nézve, a lemondás tárgyát képező követelés mint ajándék illetékezendő ; de csak amaz összeg erejéig, a mennyi a hagyatékból fedezetet, illetőleg kielégítést nyerhetett volna. 76. (241—85. p. b.) Ingatlan birtokot terhelő özvegyi haszonélvezetről az ingatlan tulajdonosai javára visszteher nélkül