Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

30 szerint az egyletnek czélja kétféle és pedig: az egylet tagjainak betegség és halál esetére pénzbeli segély biztositása; továbbá elhalt egyleti tagokért vagy rokonaikért a 30 gyásznap alatt a „Misnajisz" tanulását és „Kadisch derebonen", vagyis az elhaltaknak lelki üdvösségéért való ima mondását eszközölni; ugy szintén: az elhalálozás évfordulóján az évnapi lámpáról gondoskodni ; mi végből az egyleti tagnak megbetegedése esetében, a 15. és 17. §-ban megszabottt pénzbeli segélyt szolgáltatja ki az egylet pénztára; továbbá az egyleti tag elhalálozása után 7 gyásznap alatt annak a lakásában, 30 gyásznap alatt pedig a templomban, imákat mondat; az elhalálozás évfordulóján pedig a templomban, a 19. és 20. §-ban meghatározott szertartásos imákat mondat és kegyeleti cselekményeket végeztet; mindezek tehát kétségtelenül igazolják azt, hogy panaszos egyletnek a segélyezésre irányuló ténykedése csakis az egyleti és ezek közül is csak a K-n betegen fekvő tagokra terjed; egyébként való működése pedig kizárólag kegyeleti tényekben nyilvánul ; ennélfogva a szóban forgó illetéknek a tárgyát képező összeg közjótékonyságra tett hagyománynak minősíthető nem lévén, a panasznak helyet adni nem lehetett. 39. (495—903. k. b.) Orgona beszerzésére rendelt hagyományok illetékkötelesek. Mert: az illetéki dijj. 95. tételének B. g) pontja értelmében, csak a tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra rendelt hagyományok illetékmentesek, már pedig az orgona beszerzése czéljából tett hagyomány ilyenek egyikének sem tekinthető. (Haszoné/vezet.) Ha valakire csak a tárgy haszonélvezete száll, ugyanazon tárgy állagát vagyis tulajdonát pedig egy harmadik személy örökli, az illetékszabás tekintetében következő szabályok alkalmazandók : 1. Ha a haszonélvezet élethossziglan vagy legalább tiz évre, vagy ennél hosszabb időre terjed, tekintettel a haszonélvező és örökhagyó közti személyes viszonyra, és a tárgy jogi természetére, a haszonélvező az illetéket a tárgy értékének csak fele része után fizetendi, a másik felerész után járó illeték pedig arra háruland, kire a tulajdonjog ruháztatott. 2. Ha ellenben a haszonélvezet tartama tiz évnél rövidebb, a tárgy egész értékének öt száztólija egy évi haszonélvezet értéke gyanánt vétetik és ezen érték a haszonélvezet egész időtartamára kiszámíttatván, ezen alapon a haszon-