Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

31 élvezet összes értéke megállapíttatik, s ettől az illeték a haszonélvező terhére megszabatik. A tárgy értékének azon részösszege után járó illetéket pedig, mely az emiitett módon kiszámított haszonélvezeti értékösszeg levonása után fenmarad, azon fél fizetendi, ki a kérdéses tárgy tulajdonjogát örökölte. 3. Ha pedig halálesetek folytán egymás után több vagyonátruházás fordul elő valamely haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanra nézve, ez esetben valamennyi átruházás után a haszonélvezetre való tekintettel szabandó meg az illeték. (B. I. sz. 85. §.) Ugyanezen szabályok szerint kell eljárni azon esetekben is, ha az örökség tárgya nyugdíj vagy évi járadék. (B. I. sz. 86. §.) Birói határozatok. 40. (423—85. p. b.) Özvegyi haszonélvezeti jog után illeték csak akkor jár, ha a haszonélvezet az özvegy által igénybe vétetik; nem érvényesített jogok után illetéket követelni nem lehet; ha tehát az özvegy a hagyatéknak birói beszavatolása előtt elhal, a nélkül, hogy előbb részére a haszonélvezeti jog akár egyezségileg, akár bíróilag megállapítva és telekkönyvileg biztosítva lett volna : az özvegyi haszonélvezet után illeték nem követelhető. Mert: nem érvényesített jogok után illetéket követelni nem lehet. Tehát minthogy jelen esetben felebbezők áltat bemutatott anyakönyvi hiteles kivonattal be van igazolva, hogy özv. gróf Dessewí'fy Gyuláné szül. Sennyey Anna 1879. évi november hó 22-én, vagyis férje halála után egy év és két hó elmultával meghalt: minthogy továbbá felebbezők amaz állítása, hogy elhalt özvegy a férjét túlélt időben — saját vagyonnal bírván — az özvegyi haszonélvezetet igénybe nem vette, mivel sinc,s az eljárt pénzügyigazgatóság részéről megczáfolva nemcsak, hanem az eperjesi kir. törvényszék mint hagyatéki bíróságnak a kiszabási iratok között fekvő 1883. évi szeptember 27-én 4272. szám alatt kelt hagyatékbeszavatoló végzésével is a hagyaték örökhagyó gyermekeinek szavatoltatik be, abban arról, hogy örökhagyó özvegye a haszonélvezetet igénybe vette volna, említés téve nincs: ebben az esetben az özvegyi haszonélvezet mint igénybe nem vett, és az özvegynek a hagyaték beszavatolása előtt történt elhalálozása folytán megszűnt jog után illeték nem követelhető.