Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

2;] Ezekből következik, hogy az í 11 - törv. és szabályok 1. §-ának A. 2. pontjában foglalt az a rendelkezés, melynek értelmében ingóságoknak élők között történő ajándékozása csak akkor esik illeték alá, ha a jogügyletről okiratot állitanak ki, az alapítványnak szánt ingó vagyon élők között történő átruházása is alkalmazandó. Jogügyletről szóló okirat kiállítása alatt magának a jogügyleti akaratnyilvánításnak irásba foglalását kell érteni; a miből következik, hogy Írásbeli ajándékozási szerződésnek csak az olyan okiratot lehet tekinteni, mely legalább is az ajándékozó fél jogügyleti akaratnyilvánítását tartalmazza és általa alá van írva. Ez a felfogás nyílt kifejezésre is jut az illetéki díjjegyzék 43. tételének negyedik bekezdésében foglalt abban a rendelkezésben, mely szerint jegyeseknek ajándékozott ingóságoktól ajándékozási illetéket csak akkor kell fizetni, ha a házassági szerződést, melyben a jegyesek mástól ingyen kapott vagyonról rendelkeznek, az ajándékozó fél is alá irta, vagy az ajándékozásról külön okiratot állított ki. Az olyan okiratot tehát, melyben az ajándékozás megtörténte csak a megajándékozott által van elismerve, az ajándékozási jogügyletről kiállított okiratnak, vagyis Írásbeli ajándékozási szerződésnek tekinteni nem lehet. A megilletékezett 277 frt 20 kros misealapitványt Dzsinitz Péter, zombori lakos, felebbezőnek a zombori kir. adóhivatalhoz 1894. évi februárius hó 27-én érkezett és meg nem czáfolt bejelentése szerint élőszóval tette s arról okiratot nem állított ki, a kiszabás alapjául szolgáló alapítólevél pedig, melyet az alapító fél nem is irt alá, lényegében nem tartalmaz egyebet, mint a zombori róm. kath. templompénztár képviselőinek kijelentését arról, hogy Dzsinits Péter a templom pénztárába gyászmisékre 277 frt 10 krt fizetett be, s annak a meghatározását, hogy ennek a tőkének 6°/o kamathozadéka miként lesz felosztandó. Minthogy ez az alapító levél az előre bocsátottak szerint az ajándékozási jogügyletről kiállított okiratnak, vagyis írásbeli ajándékozási szerződésnek nem tekinthető, az ajándékozás illetékkötelezettségét megállapító egyéb okirat létezése pedig bizonyítva nincsen, azért a felebbező által képviselt templompénztárt a terhére kiszabott 28 frt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenteni s annak törlését elrendelni kellett. 20. (2043—95. p. b.) A magyar irók segélyegylete javára tett hagyományok, — illetékmentesek.