Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

24 Mert: a kir. pénzügyi közigazgatási bíróság rendelete folytán beszerzett alapszabályokból kitetszőleg a magyar iróK segélyegylete kétségtelenül oly közjótékonysági egyletnek tekintendő, amelynek javára tett hagyományok az illetéki díjjegyzék 95. tétel B. g) pontja értelmében illetékmentességben részesülnek, ennélfogva a néhai Prágai Károly által, a magyar írók segélyegyletének tett 500 frtnyi hagyomány után előirt 50 frt illeték törlése elrendelendő volt. 21. (81—98. k. b.) Kegyestanitórend collegiuma javára hagyományozott összeg illetékmentes. Mert: köztudomású dolog, hogy a magyarországi kegyestanitórendnek a hit- és erkölcsoktatás mellett az ifjúság tanítása és nevelése képezi czélját, s hogy a rendnek minden vagyona a rend iskoláinak, valamint az oktatással foglalkozó rendtagoknak fentartására, tehát részben közvetlenül, részben pedig közvetve közoktatási czélokra szolgál: ezek szerint kétségtelen tehát, hogy a szóban forgó 1200 frt hagyomány az örökhagyó végrendeleti intézkedésénél fogva is oly közoktatási czélra szolgáló hagyománynak tekintendő, amely az illetéki díjjegyzék 95. tétel B) g) pontja értelmében illetékmentes. A fentebb 3. pont alatt, vagyis a sir fentartására szolgáló 200 frt hagyományt illetőleg pedig azért nem foghat helyet a kir. pénzügyigazgatóság végzése, mert ezen hagyománynak a kegyestanitórend csupán kezelője, abból a rendnek semmi haszna, előnye nincsen, amiből szükségképp következik, hogy ezen hagyomány után a rend örökösödési illetékkel sem terhelhető. 22. (91—98. k. b.) Tanítók javadalmazásának javítására rendelt hagyományok illetékmentesek. Mert: az 1868. évi XXIII. törvényczikk 20. §-a szerint a tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra rendelt hagyományok illetékmentesek lévén, a néhai V. Károly által tett és az o.-i székes-káptalan kezelésére bízott 10.000 frtos alapítványnak az után a 400 frtos része után, amelynek kamatai a j.-i tanító javadalmazásának javítására fordítandók, törvény szerint illeték nem követelhető, mivel a tanító a közoktatás érdekében működvén, a tanító javadalmazására fordított összeg közoktatási czélra fordítottnak tekintendő; viszont azonban nem lehetett az emiitett alapítvány többi részének illetékmentesitésére irányuló panasznak helyt adni, mivel a j.-i plébánosnak az alapítvány kezeléseért hagyományozott évi 60 frtra eső 1200 frt, a j.-i segédlelkésznek misék tartásáért hagyományozott évi 20 frtra eső 400 frt és a négy legszegényebb családtagnak hagyományozott évi 90—90 frt