Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

22 Az alant felsorolt czélokra tett hagyományok illetékmenteseknek mondattak ki: 17. (1464—90. p. b.) Templom építésére tett hagyományok illetékmentesek. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 95.tételénekB. g) pontja szerint oly hagyományok, melyek közoktatási czélokra vannak szánva, illetékmentesek. Minthogy pedig templomokban a hivők valláserkölcsi oktatásban részesittetnek, s így a templomok szintén a nyilvános közoktatás czéljaira szolgálnak, a felépitésükre szánt tőkék a fentebb idézett törvényes határozmány irányzatánál fogva illetékmentesek. 18. (1795—92. p. b.) Iskolai kórházalapok javára tett hagyományok : illetékmentesek. Indokok: Az 1868. évi XXIII. t.-cz.21. §-aszerint, a közoktatási és közjótékonysági czélokra tett hagyományok illetékmentesek, minthogy pedig a kolozsvári ev. ref. főiskola közoktatási intézet, az annak kebelében levő kórház és tápintézet a közjótékonyság czéljait szolgálják, ennélfogva az ily czél előmozdítására tett hagyomány az idézett törvényszakasz alapján örökösödési illeték alá nem esik, miért is : a jogos alappal nem biró 50 forint illeték törlését elrendelni kellett. 19. (2019—94. p. b.) Élőszóval tett mise-alapítvány akkor is illetékmentes, ha az illető egyház, melynek javára az alapítvány történt, arról később alapító-oklevelet állit ki, azt azonban a hagyományozó (alapító) alá nem irta. Határozat: A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: a felebbezett végzést megváltoztatja, s a felebbező által képviselt templompénztár terhére kiszabott 28 frt illeték törlését elrendeli. Indokok : Az illetéki díjjegyzék 4. tételének b) pontja értelmében az alapítványnak szánt vagyontól, ha a tulajdonjog a vagyon megszerzőjére még az alapító életében megy át, ajándékozási illeték jár. Ennek a rendelkezésnek az a jogi alapja, hogy a valaki által életében letett alapítvány ajándékot képez, melynek ezen a jogi természetén semmit sem változtat az a körülmény, hogy az átruházás a vagyon lekötésével, vagy egyéb nemű meghagyással (donatio sub modo) történik.