Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

16 történt háramlása után a vagyonátruházási illeték mint ingatlanok után Ask. 480/892. t. sz. alatt megszabott; s mert ezen önkéntes árverés az ingatlanokra nézve foganatba csak akkor ment volna, ha azokat 3-ik személy szerzi meg, igy azonban vagyonátruházás nem történt, sőt tekintve azt, hogy az árverést nem idegen hitelező, de maguk az örökösök kérvén, ez a vétel még jogaik megerősítését sem eredményezte, ugyanazért a fejezetben körülirt illetéket alap hiányában fentartani nem lehetett. 12. (1979—94. p. b.) Ha oly örökös, ki a hagyatékot feltételesen, t. i. leltár kedvezménye mellett fogadta el, a hagyatéki terhek miatt birói árverés alá került hagyatéki ingatlant maga veszi meg, az örökösödés után kiszabott illeték a vételi illetékbe betudandó. Tényállás: Balogh József és neje birói árverésen megvették a pécsi 1 520. sz. tjkönyvben foglalt összes ingatlanokat 11.200 frton, kiszabatott 43/io°/o = 481 frt 60 kr. Felek felebbeztek, mert a megvett ingatlanok nem egészben mentek most át tulajdonukba, hanem az asszony azok egy részének öröklés és átruházás utján már előbb is tulajdonosa volt s miután ezen átruházás után az illetéket lerótta, méltánytalan lenne, ha a tulajdonában már volt ingatlanok szerzése után most újból vételi illetékkel rovatnék meg ; az illeték legrosszabb esetben csak a férj terhére a fél ingatlanok szerzése után irható elő. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság : A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1893. évi június hó 12-én 14.952. sz. alatt kelt végzését megváltoztatva a fejezetben körülirt illetéket 369 frt 10 krban állapítja meg, és a mutatkozó 112 frt 50 kr. többlet törlését elrendeli. Indokok: Felebbező Schulz férj. Balogh Ludmilla már a néhai Schulz Ferenczné szül. Gruzling Anna hagy. tárgyalásáról 1891. július 9-én felvett jkvben kinyilatkoztatta, hogy az örökséget csakis hagyatéki vagyon erejéig fogadja el, de ha a hagyatéki vagyon eladatása után kiderülne, hogy a terhek összege a vagyon értékét felülmúlná, a hiányért saját vagyonával nem szavatol. Tény az, és a kir. pénzügyigazgatóság 2.334/892. számú végzésével is elismerte, hogy nevezett örökös túlterhelt ingatlanokat vett át; tekintve pedig, hogy akkor, a mikor tulajdonjoga az 1892. évi márczius hó 4-én 2.711. számú végzéssel a fele ingatlanokra nézve beszavatoltatott, az az árverés, melynek illetékéről jelenleg szó van, a pécsi 1520.számu tjkönyvben C. 57. alatt már 1891. szeptember 5-től kezdve