Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)
15 egyszerű vagyonátruházási illeték jár s nem található törvényes indok arra, hogy ez az elv a csere utján elidegenített s illetőleg nyert ingatlannál ne alkalmaztassák, mert hiszen a hagyatéki ingatlant az örökösök meg nem kapták s a nyert ingatlannak háramlási czime immár nem az örökösödési, hanem a csere, ettől pedig az illeték megfizettetett: ebből az okból az illetéket akként kellett módositani, hogy a csereilleték az egyes örökös terhére fentartatván, leíratott a csere utján nyert ingatlan után kiszabott örökösödési ingatlan átruházási illeték. 11. (1978—94. p. b.) Ha illetékezés alá vont hagyatékba tartozó ingatlanok, a hagyatéki terhek kifizetése czéljából az örökösök által önkéntes árverés alá bocsáttatnak s azokat maguk az örökösök veszik meg: ily esetben vagyonátháramlás nem történvén, adás-vételi illeték nem jár. Tényállás : Bodnár Rudolf hagyatéka egy részének önkénytes árverésen az 1.301. számú telekjegyzőkönyvben 65 hr. sz. alatt irt 510 frton és az 1.388. számú telekjegyzőkönyvben 2.575. hr. sz. alatt irt 95 frton az özvegy vette meg a kiskora örökösök részére. Az ezen vétel után 600 frttól 4'3%-al előirt 25 frt 80 kr. itleték törlését ügyfél azért kérte, mert ő a vételt csak azon czélból tette, hogy egyes ingatlanok potom áron el ne keljenek, s a gyermekeknek maradjanak; tekintve azonban, hogy ez ingatlanok a hagyaték kiszabásának alapjául vett leltárban benn foglaltatnak, s a hagyatéki illeték azok után is ki lett szabva, azoknak az örökösök részére árverésen történt vétele ujabb kiszabás tárgyát nem képezheti. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság : A rimaszombati m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1892. évi deczember hó 8-án 29.082. szám alatt kelt végzését megváltoztatva, felebbezőt a fejezetben körülirt illeték alól felmenti s ez illeték törlését elrendeli. Indokok: A megilletékezett vétel tárgyát a jolsvai 1.301. számú tjkönyvben 65. és az 1.588. számú tjkönyvben 2.575. hr. sz. alatt felvett ingatlanok képezik, melyek a hagyatéki iratok szerint néhai Bodnár Adolf hagyatékához tartoztak s mint ilyenek vevőkre szállottak. Bár igaz; hogy a hagyatéki terhek kifizetése végett több hagyatéki ingatlannal ezek is önkénytes árverés alá bocsáttattak s igy az is, hogy azokat a gyámanya formailag az örökös kiskorúak részére megvette, tekintve mégis, hogy e vételnek jogi hatálya nincs, mert saját magától senki sem vehet, a hitelezőkkel szemben pedig örökösöket úgyis védi a leltár kedvezménye, tekintve továbbá, hogy ez ingatlanoknak örökhagyóról a kiskorú örökösökre