Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)
109 132. (785-86. p. b.) Ha az ingatlant képező hagyaték birói beszavatolás előtt eladatik anélkül, hogy az telekkönyvileg öröíösökre átíratnék s az örökösökre csak a vételár után szabatik ki az örökösödési illetek : ily esetben az örökösökre törvényesen kiszabott illeték a hagyatékot képezett ingatlant dologi kezességnél fogva nem terheli s ezen a czimen az, az ingatlan birtokosától nem követelhető. Indokok : Ugyanis a bélyeg- és illetékszabályokhoz tartozó díjjegyzék 95. tételének B) pont 4. jegyzete szerint és különösen annak zárhatározmánya érielmében, ha valamely örökös az örökölt ingatlant a hagyatéki tárgyalás befejezése és a telekkönyvi átirás előtt eladja, akkor a hivatolt tételben megszabott átruházási illeték megszabása elmarad, hanem az ingatlan vagyon vevőjére az adásvevési illeték rovatik ki, mig az örökös csak az ingatlan vételárától — mint ingatlantól — tartozik a százalékos illetéket megfizetni. Ezen törvényes és félre nem magyarázható határozmányt alkalmazva a síőnyegen forgó ügyre, feltévá azt, hogy örökös Rupcsics Róza a hagyaték tárgyalásának befejezése, illetőleg az illeték kiszabása időpontjában még élt volna : az illeték feltétlenül: a) Rupcsics Róza terhére : az engedményi összeg mint vételár ingó 200 frt után 10%-tólival 20 frtban, b) Mataj József engedményes mint vevő terhére pedig : a hagyaték értéke és az átvállalt teher együttes kikerekitett összege 270 frt után 43/io°/o tólival 11 frt 61 krban lett volna kiszabható. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy Rupcsics Róza még a hagyatéki tárgyalás befejezése és örökség beszavatolása előtt halt el, s igy a százalékos illetéket, az ő terhére kiszabni már nem lehetett: tévesen járt el a kir. pénzü^yigazgatóság, midőn a Rupcsics Rózát terhelő százalékos illetéket dologi kezesség czimén az ingatlannak jelenlegi tulajdonosától Mataj Józseftől követeli; téves pedig ez az eljárás azért, mert bár Rupcsics Rózának tulajdonkép ingatlanra volt öröklési joga, minthogy azonban Rupcsics Róza javára az örökölt ingatlan nem szavatoltatott be, mert ő időközben meghalt s örökségi jogát 200 frtnyi visszteher fejében az emiitett engedményi jogügylettel Mataj Józsefnek adta át, tényleg csak a Mataj József által annak fejében kikötött 200 irtot, tehát ingó dolgot kapott, illetőleg örökölt. Ily esetben tehát dologi kezesség egyáltalán fenn nem forogván, az engedmény által a hagyaték birtokába jutott Mataj Józsefet dologi kezesség nem is terheli, hanem a
