Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

110 Rupcsics Rózát terhelő 200 frt utáni 10%-tóli illeték, mert ingó után szabatott ki. csakis Rupcsis Róza hagyatékából, illetőleg Rupcsics Rózának esetleges hagyatékát elfogadó örököseitől követelhető az irányban intézkedő törvény és a szabályok értelmében. 133. (1324—89. p b.) Ha a hagyatéki ingatlan gyámhatósági jóváhagyás mellett még a beszavatolás előtt eladatván, bíróilag a vevőnek adatik át: a hagyatéki illeték a vevőtől dologi kezesség czimén egyáltalán nem követelhető. Mert: A bekivánt hagyaték tárgyalási iratokból kitűnt, hogy a hagyatékot képezett s a nagy-paczali 284. sz. tjkvben felvett ingatlant felebbezők a gyámhatóság jóváhagyása mellett, még a hagyaték beszavatolása és telekkönyvi átíratása előtt vásárolták meg, sőt a most jelzett ingatlan a tasnádi kir. járásbíróság 1877. évi 3259. számú átadó végzése szerint, az adisvételi szerződések alapján vevőknek adatott át; ily körülmények közt azonban az illetéki díjjegyzék 95. tétele B) pontjának 4. jegyzete szerint, hagyatékul nem ingatlan, hanem az ingatlan vételára tekintendő, amely után mint ingóság után járó illetékre nézve, dologi kezességnek helye egyáltalában nem lehet s ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a hagyatéki illeték a 95. tétel fentebb idézett 4. jegyzetének intézkedése ellenére helytelenül lett kivetve. 134. (308-901. k. b.) Ha a hagyatékot az örökhagyó által még életében eladott ingatlan vételára képezte és az örökösödési illeték a vételártól szabatott ki: ez az illeték az eladott ingatlant dologi kezességnél fogya nem terheli s ezen a czimen az, az ingatlan birtokosától nem követelhető. Mert: Igaz, hogy a dologi kezesség czimén követelt illeték a sz.-i 9367. sz. tjkvben be van kebelezve, — s hogy az bekebelezve volt már akkor, midőn panaszlók az ingatlant megvették. Ámde a kir. kincstár javára megengedett zálogjogi bekebelezés minden törvényes alapot nélkülöz, mert a szóban forgó illeték az 1876. évben elhalt K. Imre hagyatékától Íratott elő. A hagyatékot pedig nem a sz.-i 9367. sz. tjkvben felvett ingatlan, hanem az örökhagyó által még életében eladott ennek az ingatlannak 1800 frtnyi vételára képezte. A hagyatékhoz nem tartozó és nem is az illetékért személyes fizetési kötelezettséggel tartozó egyéneknek, hanem idegen harmadik személynek tulajdonát képező ingatlant tehát a hagyatéktól előirt illeték nem terheli.