Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

VII. Az illeték lerovásának módja. Lerovás iránti kötelezettség. Személyes felelősség és dologi kezesség. (Lerovást mód.) A hagyatékok után járó illetékek általában kiszabás alapján közvetlenül készpénzben fizetendők be. (I. sz. 5. §. 3. c. pont.) Kivételt képeznek, és bélyegjegyekben rovandó le az illeték oly hagyatékoknál, melyek csak ingóságokból állanak és bíróilag, gyámhatóságilag vagy kir. közjegyzők által tárgyaltatnak, ha az illeték 56 koronánál nem több. (1881: XXXIV. t.-cz. 9. §-a. —I. sz. 4. §. 3. b. pont.) Bírói határozatok. 119. (2067—95. ,J. b.) Ingóságokból álló kisebb hagyatékok után bélyegjegyekben járó illetéket a hagyatéki bíróság az illető felektől bekövetelni köteles, s csak ha e felszólításnak eleget nem tesznek, közlendő a hagyatéki leltár az illetéknek kiszabása végett. Mert: A fenforgó esetben kötelessége lett volna a verebélyi királyi járásbíróságnak mint eljáró hagyatéki bíróságnak az örökösöket, igy felebbezőt is, a 100 írt hagyomány után járó illetéknek megfelelő bélyegjegyek beszolgáltatására határidő kitűzése mellett felhívni, miként az az 1881. évi 26.809. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 1. pontjában (Rendeletek Tára 1881. évfolyam 119. szám) meghatározva van. A járásbíróság azonban az iratok tanúsága szerint, ily felhívást felebbezőnek ki nem adott, hanem a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet s a hagyatéki kimutatást hivatalból közölte az illető m. kir. adóhivatallal az illeték kiszabása végett. 7*