Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

100 Ezen tényállást tekintve, felebbezö önhibáján kivül nem jutott abba a helyzetbe, hogy a hagyatéki illetéket bélyegjegyekben leróhassa, miért is őt a kifogásolt 20 írt felemelt illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenteni kellett. 120. (520-903. k. b.) Öröklési jogról való lemondás ellenében létrejött vagyonátruházási szerződés után járó százalékos illeték bejelentés utján közvetlenül fizetendő. Indokok: Minthogy az illetékszabályok 4. §-ának 3. pontja értelmében, az értékszázalék alá eső jogügyletek után járó illeték 52 kor., illetve 56 koronáig bélyegjegyek használata által csak ingóságoknak élők közti ajándékozásánál, ingóságokból álló, biróilag, gyamhatóságilag vagy kir. közjegyzők által tárgyalt hagyatékoknál és dologi jogok szerzését tárgyazó telekkönyvi bejegyzéseknél rovandó le; és minthogy az illetékezés alá vont okirat, az abban foglalt fentebb részletezett megállapodásoknál fogva nem esik az illetékszabályok most idézett rendelkezései alá, mivel abban öröklési jogról való lemondás ellenében, tehát nem vis:zteher nélkül eszközölt vagyonátruházás iránt létrejött öröklési szerződés foglaltatik : panaszos az ezen szerződés után járó illetéket magán az okiraton bélyegjegyekben leróni nem tartozott, s igytőle birság fizetését követelni annál kevésbé lehet, mivel ő a mondott okiratot illetékkiszabás végett az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 5. §-ának a) pontjában előirt határidőben bemutatta. (Lerovás iránti kötelezettség és felelősség.) A hagyatéki illeték lerovására örökségeknél, hagyományoknál a jogszerzők vannak kötelezve, még pedig mindegyik külön a nekik jutott illeték tárgytól. Egyetemleges az illetékfizetési kötelezettség akkor, ha többen közösen jutottak az örökség vagy hagyomány osztatlan birtokába. (I. sz. 95. §. 2. pont.) A hagyományok után járó illetékért a hagyományossal közösen az örökös is kezeskedik. Jogában áll azonban az örökösnek az illetéket a hagyományból levonni, hacsak az örökhagyó őt annak fizetésére nem kötelezte. (I. sz. 97. §. b) pont.) Hatóságok, bíróságok és közjegyzők a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a terhükre kiszabott birságon felül felelősek azért az illetékért is, amely esetleg a mulasztásuk folytán behajthatlanná vált. (I. sz. 129. §. c) pont.)