Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

97 gedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is inte'z- A tanuk hessenek kérdéseket. "u A féltől indítványozott vagy feltett kérdések megengedhetösége felől a bíró határoz. Okiratok felmutatását a kiküldött vagy megkeresett bíró a tanútól csak akkor követelheti, ha ezt a perbíróság elrendelte. 1. Ámbár az 1888: XVIII. t.-cz. 217. §-a az 1868 : LIV. t.-cz. 194. §-át is kiegészíti, azt mégis csak itt vettük fel. mert csak a tanúkihallgatásnál jön alkalmazásba és tulajdonképp az 1868: LIV. t.-cz. 203. §-a első bekezdésének azon részét egészíti ki: „a bíró a tanút a kérdő- és ellenkérdőpontokra kihallgatja." 2. V. ö. S. Ü Sz. 49. §. ötödik bekezdés. — 1868: LIV. t.-cz. 555. §. — 'l877 : XXII. t.-cz. 22., 50. §§. - Ü. Sz. 272. §. 1868: LIV. t.-cz. 204. §. A kihallgatás bevégeztével mindenik tanú a 242. szabályaihoz képest megeskettetik arra, hogy minden körülményre nézve, a mely iránt megkérdeztetett, legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot vallotta és semmit azokból, melyek a kérdésekre tartoznak és a melyekről tudomása van, el nem hallgatott. V. ö. 1893: XVIII. t.-cz. 93. §. — Ü. Sz. 274.. 275. §§. — 1877 : XXII. t.-cz. 20., 50. §§. 1893: XVIII. t. cz. 91. §• A tanú megesketése mellőzendő : tanui1. ha kihallgatásakor életének 14-ik évét me^ie. még be nem töltötte, vagy ha értelme fejlet- tése. Fodor-Márk™: Polg. perrendtartás. '