Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

98 lenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü "jelentőségéről kellő fogalma nincs; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta, vagy közölni nem képes; 3. ha a tanú hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejüleg elitéltetett: 4. ha az érdekelt felek a tanú megesketésétől közös megegyezéssel elállanak. A tanú megesketése mellőzhető és pedig, amennyiben a félek jelen vannak, azok meghallgatása után, ha a tanú vallomása hitelt az esküvel való megerősítés esetében nem érdemelne. Ha a tanú megesketését a megkeresett bíróság, vagy a kiküldött bíró mellőzte, a perbíróság a tanú utólagos megesketését elrendelheti. 1. Miután az 1893: XVIII. t. -cz. 216. §-a értelmében ezen törvény 91. §-a, valamint 94-ik §-ának hetedik bekezdésében a megkeresett bíróra nézve foglalt intézkedések a rendes eljárásban, ideértve a kereskedelmi és a váltóeljárást, a kiküldött bíróra, is megfelelően alkalmazandók, az utolsó bekezdésbe ezen szavak, „vagy a kiküldött bíró" fel lettek véve. 2. V. ö. S. Ü. Sz. 49. §. (162. §. ) 1868: LIV. t cz. 205. § Ha a per folytában megnevezett tanuk közül valamelyik a kihallgatás előtt meghal, vagy kihallgatása más ok miatt lehetetlenné lett: a bizonyító félnek szabadságában áll ítélet hozatala előtt a hiányzó A t anuk megesketese. A tanu helyettesitese.