Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)
471 líttatott, való-e vagy sem, hanem arról, hogy A felüla felperesek által okirattal tanúsított adás- vizsgálati vételi szerződés alapján az alperes által lefoglalt kérelem dolgok iránt tulajdoni jogon érvényesített igénynek alapja, a vételi ügylet joghatályosságánál fogva van-e jogszerű alapja? Ezek szerint a felebbezési bíróság az által, hogy a vételi szerződést az arról kiállított okirat tartalma ellenére színlegesnek mondotta ki, eljárási jogszabálysértést el nem követett. Helyt kellett azonban adni a felülvizsgálati kérelemben a S. E. 185. §-a a) pontja alapján emelt annak a panasznak, hogy a felebbezési bíróság a felperesek igényének alapjául szolgáló vételi szerződést annak színlegessége miatt anyagi jogszabálynak helytelen alkalmazásával mondotta ki az alperes irányában hatálytalannak. Annak megállapítása, hogy a formaszerüen megkötött szerződés, a felek akaratára tekintettel, valóban létrejött-e, vagy hogy azt a felek csak színlegesen a nélkül, hogy egymás között jogviszonyt létesíteni akartak volna, kötötték meg, ténykérdésre vonatkozik s mint ilyen tulaj donképen nem képezhetné a felülvizsgálatnak tárgyát. A felebbezési bíróság azonban tényállásában, habár a vételi szerződés színlegességét mondotta ki, mégis, miután azt is megállapította, hogy a vételi szerződés a felperesek által annak alapján igényelt ingatlanokhoz való jogra nézve a felperesek és a végrehajtást szenvedett között meg lett kötve, a szerződésnek megkötése alkalmával a felperesek vételár fejében 200 frtot a végrehajtást szen/edettnek tényleg kifizettek s az ezen felüli vételárhátralék fejében az eladónak az alperes takarékpénztárnál fenállott váltótartozásait magukra vállalták és miután a vételi szerződésnek az alperes irányában való hatálytalanságára, egyéb az alperes, mint hitelező kijátszását eredményező okokból vont le jogi következtetést, nyilvánvaló, hogy a vételi szerződés színlegességének elbírálásánál nem a ténymegállapítás körébe eső azt a kérdést döntötte el, hogy vételi szerződés a felek közt tényleg jött-e létre, hanem a szerződés létrejöttét tényalapul elfogadva, a
