Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

351 bizonyító félnek eskü alatti kihallgatását;A félnek mind a két fél kihallgatása esetében is rend- e*k* • i • /• alatti szerint a bizonyító fél ellenfelet bocsássa a küaugabiróság az esküre, a bizonyító felet pedig tása. csak akkor, ha a fenforgó körülményeknek az 64. §. szerinti mérlegelése után úgy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek ; avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja. Ha a ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyító fél bocsátható (91., 98. §§.), ezt a bíróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 64. §. szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fenn, a melyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támogatják. Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelet bocsássa-e esküre. (98. §.) V. ö. 156. §. Joggyakorlat. 69. (A bíróság a felet csakis vallomásának egész lényeges tartalmára bocsáthatja esküre és nem tagolhatja szét a vallomást a hitelt érdemlőség szempontjából ugy, hogy az esküre bocsátást csak egyes ténybeli állításra rendeli el. Más perben tett beismerés, mint bíróságon kívüli beismerés, szabadon mérlegelhető, esetleg ügyeimen kivül is hagyható.) A kii: Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbe-