Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

244 A meg- bérleti szerződésnek megszüntetése végett az alállapítá- pereshez intézett felmondás jogérvényességének si, szám- megállapítása iránt indított kereset, annak táradási és gyánál fogva a sommás eljárás 16. §. által megíi-lhívási határozott megállapítási keresetnek minősítése alá per. vonható-e, és ezzel a kérdéssel kapcsolatosan eldöntendő volt az is, hogy a keresetnek esetleges helytelen minősítése, az ügy jelen állásában befolyással birhat-e a pernek a felperes felülvizsgálati kérelme alapján leendő érdemleges elintézésére ? A sommás eljárás 16. §-a szerint valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt a kereset csak akkor indítható, ha e megállapítás a felperes jogviszon}rainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Olyan esetben azonban, a mikor a felperesnek már lejárt igénye alapián az alperes irányában a teljesítéshez is van joga, a közöttük fenálló jogviszonynak külön keresettel leendő megállapításának szüksége rendszerint fen nem forog. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállásának alapul vétele mellett pedig felperesnek az alperessel kötött haszonbérleti szerződés értelmében az abban meghatározott okokból 6 hónapi előleges felmondás mellett a haszonbérleti viszonynak megszüntetéséhez volna joga, s ennélfogva a felmondás alapján őt megillető ezen jogára való tekintettel kötelességében állott volna felperesnek oly kivételes körülményeket felhozni, a melyekből vélt igényének lejárta daczára a külön megállapítási kereset szükségessége indokolható volna, ily körülményeket azonban felperes nem hozott fel. Mindazonáltal a megállapítási kereset peijogi előfeltételeinek hiánya az ügy jelen állásában többé kérdés tárgyává nem tehető, mert a felperes által a felmondás jogérvényességének és ezzel kapcsolatosan a haszonbérleti viszony megszűntének megállapítása iránt indított keresetét ugy az első bíróság, mint a felebbezési bíróság érdemlegesen intézte el s alperes a törvényszéknek az ügy érdemére kiterjeszkedő Ítéletét felülvizsgálattal nem támadta meg. (1896. ápril 24-én, G. 103. sz.)