Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

S4 II. A szerződés tárgya és tartalma előre meghatározni nem lehet, vagy nem célszerű, ugyanakkor azonban a szabvány a szem előtt tartott, illetőleg megmintázott termék minőségének bizonyos színvonalát célul tűzi ki. Ilyenkor helye lehet olyan általános követelmény megszabásának, hogy pl. a terméknek stb. bizonyos ideig a rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie. Ez azonban nem egyértelmű a jótállás kikötésével. Tehát önmagában azt a körülményt, hogy a szabvány tartóssági követelményt tartalmaz, nem lehet a tartósság idejével azonos idejű jótállási kötelezettség felvállalásának tekinteni, feltéve hogy ebben a felek nem állapodtak meg. A tartóssági jellemzőnek a szabványban foglalt meghatározása éppen olyan minőségi előírás, mint a szakítószilárdság, keménységi fok, nedvességtartalom stb. megállapítása. Ezek együttvéve a termék minőségi meghatározottságát eredményezik, amelyekért a szállító, minden részletében, a törvény alapján felelősséggel (kellékszavatossággal) tartozik. Ha tehát műszeres vizsgálat, illetőleg másképpen megalapozott szakértői vélemény vagy más bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a szolgáltatás tárgya a szabványban előírt tartóssági követelménynek nem felel meg, akkor a megrendelőt a jogszabályban foglalt előfeltételek betartása esetén megilletik azok az igények, amelyek a kellékhibás teljesítés esetén keletkeznek. A jótállás ezzel szemben, amint erről fentebb már volt szó, felvállalt biztosíték jellegű többlet felelősség, amiben a felek között vagy akaratmegegyezés jön létre, vagy pedig bizonyos esetekben vitájuk az erre megállapított eljárásban nyer rendezést. A jótállás tárgyában felmerült vita érdemi elintézésére különös rendelkezés nincs, ezt tehát sokoldalú elemzés alapján esetenként a szerződési viták intézésére kialakult általános normák alapján kell eldönteni. Ha tehát a szabvány hosszabb időre szóló tartóssági követelményt állapít meg, mint amilyen tartamú jótállásban a felek megegyeznek, vagy mint amire őket az alapfeltételek kötelezik, ez nem keletkeztet ellentmondást, mert a tárgyi jog szerint ezeknek nem kell egybeesniük. Ugyanis más kategória az egyik mint a másik, illetőleg a tartóssági követelményekhez — a jótállástól függetlenül — éppen olyan, a törvényből folyó felelősség fűződik, mint egyéb meghatározott tulajdonsághoz. Egyébként nincs tárgyi alap arra, hogy a tulajdonságokat jogilag elszakítsuk egymástól és valamilyen rangsor szerint a reájuk vonatkozóan megszabott követelmények megszegése esetére, pusztán ilyen alapon különféleképpen szankcionáljuk. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 765. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 248. §, 305. § (1) bek., az R 3. § (1) bek., 19. § (1) és (3) bek., 27. §, 40. § (l)—(4) bekezdésében foglaltakkal.