Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

II. A szerződés tárgya és tartalma 93 522. sz. állásfoglalás A szerződés olyan kikötését, amely szerint a jótállás már a berendezés átadás-átvétele előtt, annak készrejelentésével kezdetét veszi — jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában — érvényesnek kell tekinteni. A Ptk. 200. §-a értelmében a szerződés tartalmát a felek — a jogszabályok keretei között — szabadon állapítják meg. A fentieknek megfelelően olyan esetben, amikor valamely jogszabály — ideértve az alapfeltételeket is — a jótállási kötelezettséget kötelező erővel nem írja elő, illetve annak tartalma és terjedelme részletes meghatározása esetén a címbeli állásfoglalással ellenkező kötelező rendelkezést nem tesz, a felek a Ptk. 248. §-a értelmében a jótállás és annak feltételei felől szabadon állapodhatnak meg. Jótállás vállalása vagy nem vállalása, éppen úgy mint annak terjedelme, időtartama, kezdete és befejeződése a felek egyezkedési körébe tartozik és e vonatkozásban — mint bármely más szerződési feltétel tekintetében — akaratelhatározásuknak a jogszabály szab korlátot. Ezeket túl nem lépő megállapodás elismerését — figyelemmel azonban a Ptk. 4. és 5. §-aiban kifjezésre jutott alapelvekre is — nem lehet megtagadni. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy a szállító kikösse azt, hogy jótállási kötelezettsége a készrejelentéssel kezdődik. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1965. évf. 9. sz. 350. old. 950. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 4. §, 5. §, 200. § (1) és (2) bek., 248. §, az R 18. § (1) bek., 43. §, valamint a VR 27. §-ában foglaltakkal. 523. sz. állásfoglalás A szabványban előírt tartóssági követelményeket a felek ellenkező megállapodása hiányában nem lehet jótállási kötelezettség kikötésének tekinteni, azok hiánya szavatossági felelősséget von maga után. A jótállás tartalmilag úgy határozható meg, hogy ez olyan biztosítéki jellegű, felvállalt vagyoni többletfelelősség, amely egyébként a törvény erejénél fogva a szállítót nem kötelezi. A jótállás tárgyában a tervszerződések alanyainak rendelkezési jogosultsága pedig olyan korlátozás alá eshet, mint más szerződéses feltétel tekintetében, amelyben a felek között akaratmegegyezés nem jött létre. Az ilyen vitában a szerződéskötési kötelezettség körében a törvény felhatalmazása alapján a gazdasági döntőbizottság határoz, illetőleg az egyes kérdéseket az alapfeltételek eleve rendezhetik. A 29/1968. (VII. 13.) Korm. számú rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a szabványban többek között a minőségi (műszaki) követelményeket kell meghatározni. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor ezeket a műszaki (minőségi) követelményeket minden részletkérdésre kiterjedően