Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

ti A szerződés megkötése JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1969. évf. 4. sz. 148. old. 1403. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 398. § (2) bek., az R 9. § (1) bek. b) és c) pontja, 17. §, az ER 21. § (2) bek., 48. § (1) bekezdésében foglaltakkal. 1016. sz. jogeset _ A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetében a gazdasági döntőbizottság a jogszabályban meghatározott feltételek mellett is csak akkor hozhat létre új szerződést, amikor a súlyos hátrányokkal járó termelési akadály más módon nem hárítható el. A felperes ipari vállalat mintegy 6 éve az alperes művektől szerezte be a nála segédanyagként használt nátriumtrioszulfátot. A felperes 9 tonna segédanyagra vonatkozó megrendelését az alperes kapacitáshiányra hivatkozással elutasította. Ezért a felperes az egyik megyei gazdasági döntőbizottságnál keresetet nyújtott be, s ebben a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 1., 9. és 10. §-ára hivatkozással szerződés létrehozását kérte. Előadta, hogy az alperes más megrendelője, az egyik gyógyszerárugyár részére teljes kapacitását lekötötte, ezzel a rendelet 9. §-a szerint tiltott monopolmegállapodást kötött és ennek következtében megszakadt a hosszú évek óta fennálló termelési együttműködési kapcsolatuk. A megyei gazdasági döntőbizottság a felek között a felperes keresetében foglaltak szerint szerződést hozott létre. A határozat indokolásában a gazdasági döntőbizottság rámutatott, hogy a felek között huzamos kapcsolat állt fenn. A gazdasági döntőbizottság negatíve értékelte az alperesnek a más megrendelőkkel kötött kapacitáslekötési szerződését; utalt arra, hogy az alperes egyébként nem is igazolta a kapacitáslekötési szerződés tényleges megkötését. A gazdasági döntőbizottság úgy látta, hogy a megrendelői érdekek, a termelés zavartalanságának biztosítása céljából a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. § (1) bekezdése alapján indokolt a szerződést létrehozni. Az első fokú döntőbizottság határozata ellen az alperes fellebbezést jelentett be. Ebben utalt arra is, hogy népgazdasági érdek alapján minden más körülménytől függetlenül, akkor lenne indokolt a szerződés létrehozása, ha a megrendelő más beszerzési forrásból szükségleteit nem tudná kielégíteni. Erről a jelen esetben szó sem lehetett, mert az általa melléktermékként előállított, szóban levő segédanyagot más belföldi vállalat is termeli és mivel a belföldi gyártás a teljes hazai szükséglet kielégítésére nem elegendő, évek óta importbeszerzés is biztosítva van. Hangsúlyozta az alperes azt is, hogy saját méltányos érdekei alapján indokoltan kötött kapacitáslekötési szerződést a felperesnél lényegesen nagyobb mennyiségű nátriumtrioszulfátot felhasználó másik megrendelővel, a gyógyszerárugyárral. A nem főprofilba tartozó mellékterméket így, egy tételben lényegesen gazdaságosabban értékesítheti. A fellebbezési döntőbizottság a fellebbezésnek helyt adott, a megtáma6 A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata