Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 61 azonban a gazdasági döntőbizottságot automatikusan nem kötik. Természetesen fennállanak azok a korlátok, amelyek az alávetés terjedelméből, illetve tartalmából következőleg a döntőbizottság eljárási jogkörét behatárolják. (5. sz. elvi határozat.) JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1967. évj. 9. sz. 349. old. 1229. sorsz. alatt. b) Vö. az R 17. §, 60. §, 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal. 518. sz. állásfoglalás Az árszabályozó rendelkezések hatása a szállítási szerződés megkötésére. A Ptk. 207. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály, illetőleg kötelező alapfeltételek rendeznek. Az R 6. §-a szerint a szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre. Az R 18. §-ának (2) bekezdése az ellenszolgáltatást (vételárat) a szállítási szerződés lényeges tartalmához sorolja, 20. §-a pedig akként rendelkezik, hogy az árakra a hatósági rendelkezések irányadók, s ha ezek szerint az árat a felek megegyezéssel állapíthatják meg, az árra vonatkozó megállapodást a szerződésbe kell foglalni. Kérdés, hogy az árszabályozó rendelkezések hogyan hatnak ki a vételárban, mint a szállítási szerződés lényeges kérdésében történő megállapodás szükségességére, hogyan befolyásolják a felek szerződési akaratának szabadságát, valamint a megállapodás hiányának mi a következménye a szállítási szerződés létrejöttét illetően. A kérdés megválaszolása a szállítási szerződésekre és az árszabályozásra vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a polgári jog általános szabályainak egybevetésével történhet. Ennek során két esetcsoportot kell szem előtt tartani aszerint, hogy a szolgáltatás tárgyául szolgáló termékre nézve szerződéskötési kötelezettség áll-e fenn vagy sem. Ezen túlmenően az egyes csoportokban különféle változatok lehetségesek attól különbözően, hogy a termék ára milyen árformába tartozik. 1. Ha a szolgáltatás tárgyát képező termék szerződéskötési kötelezettség alá esik, a helyzet a következőképpen alakul: a) Ha a terméknek rögzített (határozott) hatósági ára van [56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 5. § (1) bekezdés], a szállítási szerződés — a felek megállapodásának hiányában, illetőleg ellenkező megállapodásuk ellenére is — ezzel az árral jön létre. Ugyanez a helyzet, ha a rögzített hatósági ártól felár, illetőleg engedmény alkalmazásával el lehet térni [56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 7. § (1) bekezdés] feltéve, hogy az eltérés mértéke is rögzített (határozott) és nem csupán az eltérés felső vagy alsó határa van megszabva. Ha azonban a felárnak, illetőleg az árengedménynek csak a felső, illetőleg aló határa van hatóságilag