Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

56 I. A szerződés megkötése már korábban is a gazdasági döntőbizottság tartotta fenn, vagyis korábban már kötelezte a szállítót új szerződés megkötésére. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a jogszabály szerint a szerződést „meghatározott időre" lehet létrehozni. Ezt a „meghatározott időt" úgy kell megállapítani, hogy az elegendő legyen arra is, hogy ez alatt tisztázható és rendezhető legyen a fennálló szükséglet további kielégítésének módja, forrása is (pl. más belföldi vállalattól vagy importból). El kell kerülni azt, hogy a gazdasági döntőbizottság sorozatosan beavatkozzék az ilyen kapcsolatok kialakításába; mert a jogszabály célja tulajdonképpen csak az átmeneti nehézségek, zavarok elhárítása. Végeredményben tehát a szerződés ismételt létrehozására csak egészen kivételesen, népgazdasági szempontból is valóban indokolt esetekben kerülhet sor. g) A „huzamosabb idő" fogalma. A „huzamosabb idő" fogalmát általános érvénnyel pontosan meghatározni nem lehet. Ezt a kérdést a konkrét ügyben, a tényállás pontos ismeretében kell elbírálni, mert ebben döntő szerepe van a termék természetének, jellegének, a beszerzés gyakoriságának stb. így pl. más elbírálás alá esik valamely nagyobb gép szállítása, mint a naponként megújuló szükségletek kielégítésére szolgáló termék beszerzése. Általánosságban talán annyit lehet ehhez még hozzáfűzni, hogy bizonyos rövidebb-hoszszabb időközökben visszatérő, folytatólagos szolgáltatásokban megnyilvánuló, már rendszeresnek, stabilnak tekinthető kapcsolatról van itt szó. Egymagában tehát az ismételt kapcsolat még nem jelent huzamosabb ideje fennálló kapcsolatot. h) Amennyiben a felek felügyeleti szerve azonos, a gazdasági döntőbizottság csak abban az esetben járhat el a 10. § (1) bekezdése alapján, ha a felügyeleti szerv vezetője a feleket a 10. § (2) bekezdése alapján a szerződéskötésre előzetesen utasította, de a szállító a szerződést ennek ellenére sem kötötte meg. A gazdasági döntőbizottság az (1) bekezdés alapján a szerződést is létrehozhatja, a felügyeleti szerv azonban a (2) bekezdés alapján csak a kapcsolat fenntartására, illetőleg a szerződés megkötésére utasíthatja a feleket, a szerződést azonban maga nem hozhatja létre. Az a körülmény, hogy a felek felügyeleti szerve azonos, nem zárja ki azt, hogy az (1) bekezdés alapján — az eljárási jogszabály szerint arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező — gazdasági döntőbizottság eljárjon és a szerződést létrehozza. Ezt azonban csak abban az esetben teheti meg, ha a felügyeleti szerv vezetője a feleket a szerződéskötésre előzetesen utasította, de a szállító a szerződést ennek ellenére sem kötötte meg. Ilyen előzetes utasítás hiányában a döntőbizottság nem járhat el. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 1. sz. 33. old. 1251. sorsz. alatt. b) Vö. az R 24. §, 65. § (2) bekezdésében foglaltakkal.