Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

7. A szerződés megkötése 53 A kérdésnek különös gyakorlati jelentőséget ad az a körülmény, hogy a tapasztalat szerint a megrendelő a szállítási szerződés létrejöttére és érvényben létére számít. Tévedése azonban esetleg csak akkor derül ki, amikor a szállító a felek által megállapított, illetve elfogadott szállítási határidőben nem teljesít. Ha ekkor a megrendelő a szállító által elkövetett szerződésszegésre hivatkozással a gazdasági döntőbizottsághoz fordul, az a Ptk. alapján általában a szerződés hiányát fogja megállapítani. Ettől eltérő határozatra, vagyis a szerződés létrejöttének megállapítására csak abban a kivételes esetben kerülhet sor, ha a körülményekből kétségtelenül megállapítható, hogy a szállítási szerződést mindkét fél a megrendelés szerinti tartalommal létrejöttnek tekintette, azaz az akaratazonosság fennforgott [Ptk. 216. § (1) bekezdés]. A szerződés hiánya azonban a megrendelőnél jelentős gazdasági zavarokat okozhat, mert saját kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Ez annál inkább előfordulhat, mert feltételezhető, hogy a szállító olyan termékeknél, amelyekből a rendelkezésre álló mennyiség az igényeket nem fedezi, megrendelőjét a teljesítés helyére vonatkozó kikötés tekintetében fennálló esetleges véleményeltérés tisztázására nem ösztönzi, hanem a terméket a jogszabálynak megfelelő szállítási szerződéssel olyan megrendelő részére értékesíti, amely kikötéseit kifejezetten elfogadja. Mindezekre tekintettel a megrendelőnek erre a kérdésre fokozott gondot kell fordítania, s a szerződés létrejötte tekintetében keletkező félreértések elkerülése érdekében a másik nyilatkozatára — pozitív vagy negatív értelemben egyaránt — választ kell adnia. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1966. évf. 12. sz. 467. old. b) Vö. a Ptk. 207. §, 216. § (1) és (2) bek., az R 6. §, 9. § (1) bekezdés és 28. §-ában foglaltakkal. 513. sz. állásfoglalás A 25/1967. Korm. számú rendelet 10. §-ának értelmezése. A hivatkozott 10. § szerint: „(1) A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a döntőbizottság a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére a felek között a szerződést — meghatározott időre — létrehozhatja. (2) Amennyiben a felek felügyeleti szerve azonos, a feleket a kapcsolat fenntartására, illetőleg a szerződés megkötésére a felügyeleti szerv vezetője utasíthatja." E rendelkezések értelmezése tekintetében az alábbiak irányadók. a) A 10. § alkalmazása a kereskedelmi vállalatok tekintetében. Az idézett jogszabály a „termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok" megszakítása esetében kívánja lehetővé tenni a szerződés létrehozását. Ebből is következik, hogy a jogszabály