Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

54 I. A szerződés megkötése általában — egészen a végtermékig bezárólag — a terméket kibocsátó vállalat termelését védi a kapcsolat megszakítása ellen, tehát a termelés zavartalanságát kívánja biztosítani. Az említett termelési együttműködési kapcsolat az esetek nagy részében olyan, hogy abban mind szállítóként, mind pedig megrendelőként (mint felhasználó vagy feldolgozó) közvet­lenül ipari vállalat szerepel. Vannak azonban olyan esetek, amikor a két ipari vállalat közé beékelődik a termelőeszközt forgalmazó vállalat (TEK­vállalat stb.). Nyilvánvaló, hogy ilyen vállalat szervezése és közbeékelése a vázolt érdeket nem sértheti vagy veszélyeztetheti, ez nem hozhatja a feldolgozó vagy felhasználó vállalatot hátrányosabb helyzetbe, mintha közvetlenül a másik ipari vállalattal lett volna termelési együttműködési kapcsolatban. Ilyen esetben tehát annak érdekében, hogy a termelő­eszközt forgalmazó vállalat is eleget tudjon tenni a feldolgozó vagy fel­használó vállalattal szemben szállítási kötelezettségének, a termelőesz­közt forgalmazó vállalat mint megrendelő javára is létrehozható a szer­ződés az ipari vállalattal, mint szállítóval szemben. Az idézett jogszabály a termelési együttműködési célt szolgáló keres­kedelmi kapcsolat megszakítása esetében is lehetővé teszi a szerződés lét­rehozását. Ha tehát a kereskedelmi vállalat mint szállító olyan termék tekintetében szakítja meg a kapcsolatot a megrendelő ipari vállalattal, amely termékre ennek termelési célból van szüksége, a szerződést a 10. § (1) bekezdése alapján létre lehet hozni. A fentiekből viszont az is következik, hogy a nem termelési együttmű­ködési, hanem fogyasztási célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatra a 10. § (1) bekezdése nem terjed ki, tehát ilyen viszonylatban a szállító e jog­szabály alapján szerződéskötésre nem kötelezhető. b) A 10. § alapján a szerződést csak olyan termékfajtára lehet létre­hozni, amelyre korábban a felek között a kapcsolat fennállott. A jogszabályban említett kapcsolat szocialista szervezetek között meg­határozott szükséglet kielégítésére alkalmas termék tekintetében jön létre. Ennek a szükségletnek további folyamatos kielégítését kívánja le­hetővé tenni a jogszabály. Ezt pedig csupán az illető szervezetek azonos­ságán alapuló kapcsolat természetesen nem tudja biztosítani, hanem csak az olyan kapcsolat, amely olyan termék tekintetében áll fenn, amellyel az eredeti szükségletet ki lehet elégíteni. Természetesen nem arról van szó, hogy a megrendelő csak az eredeti terméknek mindenben (minőség, választék stb.) megfelelő termék szállítását kívánhatja a továbbiakban is, hiszen maga a szükséglet is formálódhat, átalakulhat, de arra nem ke­rülhet sor, hogy a megrendelő más szükséglet kielégítésére használja fel ezt a rendelkezést. Lényegében tehát arról van szó, hogy a kapcsolat a termékfajtán belül maradjon és alapjában véve azonos szükséglet ki­elégítéséről legyen szó. c) A szerződés létrehozása olyan megrendelő javára, aki a szállítóval korábban kapcsolatban állott, ha a szállító időközben teljes kapacitását más feldolgozó javára már lekötötte. Ha a kapcsolat fenntartását a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekei megkívánják, a gazdasági döntőbizottság akkor is létrehozhatja a korábbi megrendelő javára a szerződést, ha a szállító időközben más fel-

Next

/
Thumbnails
Contents