Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

54 I. A szerződés megkötése általában — egészen a végtermékig bezárólag — a terméket kibocsátó vállalat termelését védi a kapcsolat megszakítása ellen, tehát a termelés zavartalanságát kívánja biztosítani. Az említett termelési együttműködési kapcsolat az esetek nagy részében olyan, hogy abban mind szállítóként, mind pedig megrendelőként (mint felhasználó vagy feldolgozó) közvetlenül ipari vállalat szerepel. Vannak azonban olyan esetek, amikor a két ipari vállalat közé beékelődik a termelőeszközt forgalmazó vállalat (TEKvállalat stb.). Nyilvánvaló, hogy ilyen vállalat szervezése és közbeékelése a vázolt érdeket nem sértheti vagy veszélyeztetheti, ez nem hozhatja a feldolgozó vagy felhasználó vállalatot hátrányosabb helyzetbe, mintha közvetlenül a másik ipari vállalattal lett volna termelési együttműködési kapcsolatban. Ilyen esetben tehát annak érdekében, hogy a termelőeszközt forgalmazó vállalat is eleget tudjon tenni a feldolgozó vagy felhasználó vállalattal szemben szállítási kötelezettségének, a termelőeszközt forgalmazó vállalat mint megrendelő javára is létrehozható a szerződés az ipari vállalattal, mint szállítóval szemben. Az idézett jogszabály a termelési együttműködési célt szolgáló kereskedelmi kapcsolat megszakítása esetében is lehetővé teszi a szerződés létrehozását. Ha tehát a kereskedelmi vállalat mint szállító olyan termék tekintetében szakítja meg a kapcsolatot a megrendelő ipari vállalattal, amely termékre ennek termelési célból van szüksége, a szerződést a 10. § (1) bekezdése alapján létre lehet hozni. A fentiekből viszont az is következik, hogy a nem termelési együttműködési, hanem fogyasztási célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatra a 10. § (1) bekezdése nem terjed ki, tehát ilyen viszonylatban a szállító e jogszabály alapján szerződéskötésre nem kötelezhető. b) A 10. § alapján a szerződést csak olyan termékfajtára lehet létrehozni, amelyre korábban a felek között a kapcsolat fennállott. A jogszabályban említett kapcsolat szocialista szervezetek között meghatározott szükséglet kielégítésére alkalmas termék tekintetében jön létre. Ennek a szükségletnek további folyamatos kielégítését kívánja lehetővé tenni a jogszabály. Ezt pedig csupán az illető szervezetek azonosságán alapuló kapcsolat természetesen nem tudja biztosítani, hanem csak az olyan kapcsolat, amely olyan termék tekintetében áll fenn, amellyel az eredeti szükségletet ki lehet elégíteni. Természetesen nem arról van szó, hogy a megrendelő csak az eredeti terméknek mindenben (minőség, választék stb.) megfelelő termék szállítását kívánhatja a továbbiakban is, hiszen maga a szükséglet is formálódhat, átalakulhat, de arra nem kerülhet sor, hogy a megrendelő más szükséglet kielégítésére használja fel ezt a rendelkezést. Lényegében tehát arról van szó, hogy a kapcsolat a termékfajtán belül maradjon és alapjában véve azonos szükséglet kielégítéséről legyen szó. c) A szerződés létrehozása olyan megrendelő javára, aki a szállítóval korábban kapcsolatban állott, ha a szállító időközben teljes kapacitását más feldolgozó javára már lekötötte. Ha a kapcsolat fenntartását a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekei megkívánják, a gazdasági döntőbizottság akkor is létrehozhatja a korábbi megrendelő javára a szerződést, ha a szállító időközben más fel-