Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

52 I. A szerződés megkötése A fentieknek megfelelően a szerződéskötési kötelezettség körében a gazdasági döntőbizottság is kötelezheti a szállítót arra, hogy az állami vállalat egyes gyáregységei által külön-külön megküldött megrendelé­seket külön-külön igazolja. A fentiekből az is nyilvánvaló, hogy amennyiben valamely más válla­lat intéz megrendelést az állami vállalat egyik gyáregységéhez, e meg­rendelést joghatályosnak kell tekinteni. így pl. ha a gyáregység a szer­ződéskötési kötelezettség körébe eső termékre vonatkozó megrendelésre a jogszabályban meghatározott hatráidő alatt nem válaszol, a szerződés a megrendelés alapján hallgatólagosan létrejön. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1965. évf. 8. sz. 311. old. 933. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 30 § (1) bek., 31. § (1) bek., 35—37. §, az R 12. § (2) bekezdé­sében foglaltakkal. 512. sz. állásfoglalás Szerződéskötési kötelezettség alá nem eső termék szállítására a szer­ződés nem jön létre, ha a szállító a rendelésigazolásba a teljesítés helyé­re vonatkozóan az R 28. §-ában foglalt diszpozitív szabálytól eltérő fel­tételt vesz fel és a megrendelő erre nem nyilatkozik. Olyan termékre vonatkozó szerződéskötés során, amely nem esik szer­ződéskötési kötelezettség alá, előfordul, hogy a megrendelő a megrende­lésben hivatkozik ugyan általánosságban az R irányadó voltára, a telje­sítés helye tekintetében azonban kifejezetten nem nyilatkozik. A szállító viszont ragaszkodni kíván eddig folytatott gyakorlatához és a rendelés­igazolásban feltüntetni, hogy a teljesítés helye a szállító telepe. A meg­rendelő a rendelésigazolás kézhezvétele után további nyilatkozatot nem tesz, tehát a szállítót nem értesíti arról, hogy a teljesítés helyére vonat­kozó kikötést elfogadja-e, sem pedig ezt a feltételt vitássá nem teszi. A megrendelő e magatartásának általában az az oka, hogy a szállítási szerződést tévesen a rendelésigazolás szerinti tartalommal létrejöttnek tekinti. A szerződéskötési kötelezettség alá nem eső termékekre vonatkozó szál­lítási szerződés létrejöttét a Ptk. szabályai alapján kell elbírálni. A Ptk. 207. §-a szerint a szerződés mindaddig nem jön létre, míg a felek között valamelyik lényeges szerződési feltétel tekintetében nincs egybehangzó akaratkifejezés. Lényeges mindaz a szerződési feltétel, amelyet bármelyik fél annak tart. Minthogy az ismertetett esetben a rendelésigazolás a tel­jesítés helyére kifejezett rendelkezést tartalmaz, s ez eltér a megrende­lésben hivatkozott jogszabálytól, a másik fél pedig erre nem válaszol, e feltétel tekintetében a felek között megegyezés létrejöttét megállapítani nem lehet [Ptk. 216. § (2) bekezdés]. A teljesítés helyére vonatkozó eltérő kikötést célzó nyilatkozatból — annak a teljesítés során betöltött szere­péből — következik, hogy azt lényeges kelléknek kell tekinteni. A szál­lítási szerződést tehát nem lehet létrejöttnek tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents