Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 41 latkozatát megteszi. Ennek megfelelően a megrendelő egyoldalú nyilatkozatával a szolgáltatás tárgya az abban foglaltakra konkretizálódik, vagyis a nyilatkozatnál fogva, de a szerződés keletkezési idejére visszahatólag ezáltal lesz meghatározott éppen úgy, mintha már eredetileg is az lett volna a megállapodás. Az utóbbiakból következik, hogy a megrendelő említett egyoldalú nyilatkozatával szemben a szerződéskötési kötelezettség körében sincs helye véleményeltérési nyilatkozatnak. Ezt ugyanis kizárja a függő helyzet hiánya, illetőleg az, hogy a szerződés a felek között már korábban létrejött, valamint az, hogy a megrendelő egyoldalú nyilatkozata a felek megállapodásán alapszik, annak teljesítését jelenti. Végül utalni kell arra, hogy az elvi határozatban levezetett tétel helyességét gazdasági szempontok is alátámasztják. A gazdasági élet bizonyos területein a szükségletek már jóval kielégítési idejük előtt számbavehetők ugyan, de részletes anyagi-műszaki összetételük meghatározására csak később nyílik lehetőség. A szükségletekre vonatkozó adatok viszont — a most említett meghatározás nélkül is — lehetővé teszik a termelés bizonyos mélységű előkészítését, ez pedig a később pontosan meghatározható tényleges szükségletek kielégítését mozdítja elő. A szükségletek kielégítéséért felelős és a termelőkapacitással rendelkező fél gazdasági érdekeit ilyenkor a polgári jogi kötelezettségekkel nem járó egyszerű igénybejelentés általában nem elégíti ki, a kapacitáslekötési szerződés pedig sokszor nem fejezi ki. Indokolatlan lenne tehát elzárni a vállalatokat attól, hogy ilyen helyzetekben a gazdasági érdeküket kifejező, polgári jogi kötelezettségekkel járó szállítási szerződést már abban az időben megkössék, amikor az számukra a legkedvezőbb és a szolgáltatás tárgyának szükséges további részletes meghatározását későbbre halasszák. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 571. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 207. § (2) bek., az R 6. §, 8. §, 18. §, 19. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal. 9. sz. elvi határozat Ha a felek a szállítási szerződésben a minőséget olyan mintával határozzák meg, amelyet a szállító jóváhagyás végett a megrendelőnek bemutatni köteles, a szerződés a minta elfogadásának időpontjában jön létre. Egyes esetekben előfordul, hogy a felek a szállítási szerződésben a minőség pontos meghatározása helyett később bemutatandó és elfogadandó mintára utalnak. Az ilyen módon való szerződéskötés általában a szakma természetéből eredően válik szükségessé. Felmerül azonban az a kérdés, hogy az ilyen szerződés mikor jön létre: az aláírás alkalmával-e, vagy pedig akkor, amikor a megrendelő a bemutatott mintát elfogadja. A Ptk. 207. § (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdé-